Az első világháború végére, Erdély román megszállásával ő is elvesztette minden vagyonát, a Tanácsköztársaság idején pedig már Budapestet sem érezte biztonságosnak. Persze nem jött zavarba. Hamis menlevelet és úti okmányokat készített, miszerint sürgős és fontos hivatalos ügyben Győrbe kell repülnie, majd a családi ékszereket tartalmazó ládával és egy revolverrel a mátyásföldi repülőtérre ment.
Győrhöz közeledve azonban Nopcsa fegyvert szegezett a pilótára és arra kényszerítette, vigye őt Bécsbe. Ez volt a világ legelső repülőgép-eltérítése.
Nem ez volt. Igaz, nem írtak évszámot, de a "Tanácsköztársaság idején" valószínűsíti az időpontot. A polgári légi közlekedés nagy részét még a 30-as években is jórészt a Zeppelinek bonyolították, magyar belföldi meg egyáltalán nem volt. Az első járatot a MASZOVLET, azaz a Magyar Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. indította 1946-ban.
A 80-as évek elején másfél évig éltem Ferihegyen a repülősök között, úgy volt, hogy írok egy játékfilm sorozatot a repülésről. A szerződéskötéskor alapfeltételnek jelöltem, hogy meg kell tanulnom mindent, ami megtanulható, másképp nem lehetek hiteles - akkor még nem is tudtam, hogy például az orvosi nyelv egy könnyed és átlátható szleng a repülés szaknyelvéhez képest.
Az akkor hallott sztorik egyik legérdekesebbje a gépeltérítés volt. A fenti állítások közül egy igaz, valóban magyar "találmány", ha olyan büszkék azért nem lehetünk is rá.
A pontos dátumra már nem emlékszem, a jegyzeteim meg valahol a ládafiában vannak, annak is a mélyén, de az bizonyos, hogy az esemény időpontja 1948. utáni. A szombathelyi menetrendszerű járatra szállt fel egy birkózó bajnok, akinek az öccse később olimpiát is nyert - legyen ennyi elég, mondom, nem olyan nagy dicsőség ez, inkább köztörvényes bűnnek számít, ezért nem írhatok nevet. Az illető valamiért értett a repüléshez, elég pontosan ki tudta számítani, hol kell járnia a gépnek, amikor betör a pilótafülkébe, és mekkora útra elég az üzemanyag. Valahol München környékén szállt le a repülőgép, egy LI 2-es, ez (ha jól emlékszem) a szokásos szovjet műszaki lopások egyik darabja volt, valamelyik Douglas pontos másolata, ilyenek adták a belföldi forgalom zömét (a postajáratokra egy kisebb gépet használtak, a PO 2-eseket, ezek még egy libalegelőn is le tudtak szállni).
A gép Németországban megtankolt, és hiánytalan személyzettel, valamint utaslétszámmal hazarepült. A történetet a gép másodpilótája mondta el, csöndesen tette hozzá, ha tudta volna, mire jön haza, nem teszi.
Ja, a filmsorozatból nem lett semmi, a Magyar Televíziónak nem volt elég pénze, vagy a fene tudja, mi történt. Az én nyereségem annyi maradt, hogy a mai napig - vélhetőleg - többet tudok a repülésről, mint amennyit bárki civil ember tudhat.
