Ezt most meg
kell hallgatniuk. Nem lehet ilyen rossz szájízzel nyugovóra térni, amit a
délutáni bejegyzésem okozott.
Mutatok angol
muzsikusokat. Akik bármelyik amerikai jazzklubban léptek fel, otthon érezhették
magukat, mindenki azt hitte, amerikaiak, a vérükben van a blues.
Chris Barber
trombonos, volt Magyarországon is, egyszer Benkó hívta meg. A dixieland három
szólóhangszere a trombon (pozan, harsona), a trombita és a klarinét. Az
ötvenes-hatvanas évek három nagy európai sztárja egymástól függetlenül lett
világhírű, mindegyikük a saját zenekarával: Chris Barber, Kenny Ball és Acker Bilk.
Nem volt nagy szerkesztői találmány ezt a három zsenit összehozni, meg is
történt. Róluk szólt az európai jazzélet legnagyobb, legnépszerűbb része. Azt
hittem, mindent tudok róluk, Chris Barber volt benn nálam a Rádióban, elég jó
kis műsort sikerült vele összehozni, de azt nem tudtam, hogy olykor bőgőzik. És
hogy a Petite fleur című világsláger (amitől egy haldokló zulukaffer is
szerelmes lesz) eredeti felvételén (Monty Sunshine klarinétozik) Chris Barber
játssza a basszus gitár szólamot.
Aztán volt egy
másik muzsikus, aki a skiffle mozgalmat indította el, Lonnie Donegan, ő azt
mondta, mindegy, mivel muzsikálsz, ha kell, püfölj egy vödröt, csak muzsikálj.
Te, saját magadnak, mert nincs annál nagyobb élvezet. Lonnie Donegan együtt
kezdett Chris Barberrel New Orleans-ban.
Ennyit
előzetesen, hogy az itt következő felvételt még jobban tudják értékelni. Persze
elég csak hallgatni. Lonnie Donegan gitározik és énekel, Chris Barber bőgőzik
és énekel.
Chris Barbernek
volt egy felesége, Ottilie Petersonnak hívták, itthon a hozzám hasonlók körében
nagy szenzációnak számított az a lemez, ami kettejükkel megjelent, nem lévén a
borítón semmi szöveg (internet sem volt), senki sem tudta, kicsoda Ottilie
Peterson, de az nyilvánvalóan hallatszott, hogy az amerikai délről egy néger,
akinek az ősei még a gyapotültetvényeken dolgoztak. Ehhez képest
Észak-Írországban született egy kis faluban, néhány kilométerre Belfasttól. Azt
végképp nem tudtam, hogy nekik Lonnie Donegannel bármi közük lett volna egymáshoz, annál nagyobb
volt az élmény, amikor megtaláltam ezt a közös felvételüket. Mindegy, mivel
zenélsz, csak tedd, mondta Lonnie Donegan. Hááát… Ha valaki egy szál gitár
kíséretével ezt a duettet össze tudja hozni, annak bármit elhiszek.
