Demokraták

Nem tudják véletlenül, miért kell erőltetni ezt a „mi demokratikus párt vagyunk” dumát? Hogy „nálunk gyümölcsöző vitákban dőlnek el a fontos kérdések”?

Az ember azt hinné, a butaságnak, a korlátoltságnak van egy bizonyos alsó szintje, ami alá már nem lehet menni, de az úgynevezett baloldalnak (a fene se érti, miért volna az baloldal) mindig sikerül. Ha legalább megpróbálnák erőszakkal letolni a választó torkán ezt a marhaságot, ahogyan a libát tömik, hogy aztán a választó mája szép kövér legyen, és még több mérgező anyagot lehessen átbocsátani a szervezetén, akkor értem, ilyen van, csinálják más helyeken, undorító és ellenszenves, de legalább hatásos.

Ezek azt sem teszik. Csak úgy mondják bele a nagy kék levegőégbe, bávatagon és széles gesztusokkal elomolva, hogy demokratikus és hogy viták vannak.

Nem létezik, hogy nincs ott egyetlen ember, aki észrevenné, hogy senkit sem érdekel a demokráciájuk. Meg hogy ők mennyivel értékesebbek. Mert mindent megbeszélnek és utána gyümölcsöznek. Mondtam már sokszor, szörnyű dolognak tartom a demokráciát, mert kizárólag arra való, hogy fajunkat akadályozza az emberré válásban. A demokrácia nevű kór izzadmánya az esetek nagy többségében valamilyen despotikus hajlamú egyed, aki a születésekor magával hozott intelligenciájának és az iskolázottságának függvényében vagy olyan lesz, mint Abraham Lincoln vagy olyan, mint Hitler, Mussolini, Sztálin vagy mint most nálunk ez a falusi futballista, ez utóbbiakból van a túlnyomó többség. És mindig ezek hivatkoznak a népre, hogy ugyanis őket felhatalmazták. Ha nem ismernék a német nácipárt rövidítését és annak teljes nevét, ideírom: NSDAP azaz Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei azaz Nemzetiszocialista Német Munkáspárt. Szocialista és munkáspárt, talán ismerik a tevékenységét, ezt a mostani hazai képződményt is felékesítették a „demokraták” szóval, mintha az elegendő volna a despotizmus, a tomboló hatalmi téboly, a milliárdos rablások elleplezésére.

Minden „demokrácia” az autokrácia felé törekszik, és nagyon gyorsan el is éri azt. Az úgynevezett fejlett demokráciák hoznak rengeteg törvényt, és építenek kiismerhetetlen intézményrendszert a saját maguk által létrehozott autokrácia féken tartására, és nem veszik észre, ha az olyan nagyon magasztalt demokrácia valamennyire is működőképes volna, nem volna szükség ezekre a törvényekre és intézményekre. Egy Lincoln szerű államelnök nem azért tesz jót, mert demokrata, hanem mert volt gyerekszobája. Az emberi jogok megfogalmazása és alkalmazása nem demokrácia-kérdés, hanem tudás-kérdés – azaz nem várható el olyan betegagyú emberektől, akik munkaalapú társadalmat akarnak a tudásalapú helyett.

Ezt is sokszor mondtam már, az ember az állatvilág része és mint ilyen, megy a kolompos után. Amerikai elnök, német kancellár vagy a római pápa, mindegy, hogy hívják, vezérürü. Az után kell menni. Mink választottuk. Miközben egy frászt választotta a szerencsétlen, a görög kor volt az utolsó, amikor az történt, azóta a magát embernek képzelő birka megy a kolomp után, és azt választja, akit mondanak neki azok, akiknek elég pénzük van ahhoz, hogy kijelölhessék a soron következő vezérürüt.

Egyelőre nem olyan bonyolult ez, hogy hat általánossal ne lehetne megérteni, az úgynevezett baloldalnak mégsem sikerül.

Egy vezérürü, és egy kolomphang. Amit a nyáj meg bír jegyezni.

Ha ezt így szégyellni tetszik, nem kell politikusnak menni. Lehet kézimunkázást tanítani egy leánylíceumban.