A Gyermekmentő Alapítvány elnöke és az országgyűlés elnöke azt mondta, „felnőttfilmes” múltú énekesnő nem énekelhet az Országházban. Az ártatlan gyermekeknek.
Tessék mondani, miért nem? Az a „felnőttfilm” valami csúnya dolog? Honnan tetszik tudni? Mondták? Vagy netán tetszett látni ilyen „felnőttfilmet”? Nem? Akkor miért tetszik gondolni, hogy az valami csúnya dolog? Lövöldöznek benne? Macskát vízbe fojtanak, netán csúnya autós üldözések vannak benne, amiknek a végén összetörnek mindenféle járműveket, és emberek halnak meg? Ilyenekben vállalt szerepet Krasznai Tünde? Nem? Hanem? Netán mégis tetszett látni? Hááát igen, nem akartam mondani, de ha már így szóba került, ezeket a „felnőttfilmeket” azért készítik, mert az olyanok, akik most kitiltják az Országházból Krasznai Tündét, ezeket a filmeket nézik. Nem készítik, csak nézik. Azért az mégis más, mint részt venni benne.
Hááát igen. Az tényleg más. Egészen addig, amíg kussolni méltóztatnak ezek az urak, és nem kezdik el forgatni a szemüket a magasztos, keresztény erkölcs nevében. Mert abban a pillanatban, ahogy a nagy nyilvánosság előtt kezdenek ítélkezni, felmerülnek bizonyos kérdések, olyanok például, amiket itt fentebb soroltam.
Aztán meg még az a kérdés is felmerül, hogy a Gyermekmentő Alapítvány feddhetetlen elnöke hol emelte föl súlyosan erkölcsös szavát az általa menteni szándékozott gyermekek nevében azért, hogy például esetleg talán enni adnának a gyermekeknek és kevésbé építenének mondjuk például stadionokat? Nem harcos kiállásra gondolok, egy ilyen nagy vitéztől, aki meri vállalni, hogy ő egyedül tilttatta ki az Országházból Krasznai Tündét, aki ilyen világra szólóan bátor tettekre képes, hogy egy 25 éves lányt csak úgy félkézzel ki mer tilttatni bárhonnan, attól nem várom, hogy kiálljon a világ elé, és azt mondja: amit önök tesznek, az aljas, kártékony, ostoba és felfuvalkodott, ám ugyanakkor végtelenül gyáva és ócskalelkű emberekre vall. Ó nem. Csak azt a médiafelületet szeretném látni, ahol ez a fennkölt eszmék alapján élő és cselekvő ember(?) csöndesen és szerényen igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy az általa menteni szándékozott gyermekek ügyében talán esetleg nem tesz meg mindent a magyar kormány, mert például stadionokat épít, és sok más módon rabolja el (oppardon, miket feltételezek) költi el a mások pénzét nem feltétlenül prioritást igénylő holmikra.
Nincs ilyen médiafelület? Komolyan? Nem hiszem. De ha tényleg nincs, akkor ez a… na hogy is mondjam, ez a gyermekmentő elnök, ez miért bújik elő a fényre abból a mentális és intellektuális sötétségből, amiben él? Akkor hogyan meri kinyitni a száját? Hogyan merészel ítélkezni akár egy köztörvényes rablógyilkos felett, akit jogerősen börtönbe csuktak – az csak egy-két embert ölt meg, nem gyerekek százezreit alázza meg és teszi földönfutóvá naponta azáltal, hogy köztörvényes bűnözők cinkosa, aki hallgat, amikor szólni kellene, de nyomban megszólal, amikor a tettestársak elvárják tőle.
Ez a lány először is még gyerek, másodszor képes valami olyan teljesítményre, amire ebben az országban eddig csak egyvalaki volt képes, igaz, arról meg jobb nem sokat beszélni, mert az meg cigány.
Aha, Radics Gigiről beszélek, ő kétségkívül utolérhetetlen ebben a műfajban, és nemcsak Magyarországon, a jazztörténet évszázada sem produkált sok olyat, aki hozzá fogható. Namost ez a Krasznai Tünde legföljebb őhozzá, ehhez a cigánylányhoz mérhető, az összes úgynevezett hivatásos is csak alulról nézheti, vagy újat mondok? Netán azt tetszik képzelni, nem ő nyert, hát akkor miért mondok ilyeneket? Na ne. Kicsit túl régen vagyok ebben a szakmában, túl sokmindent hallottam már ahhoz, hogy ezt a kérdést elengedjem a fülem mellett. Még azt sem gondolom, hogy a „mentorok” (jajj) ne tudnák pontosan, milyen disznósághoz asszisztáltak, hogy ne sejtenék legalább, ehhez a Krasznai Tünde nevű lányhoz úgy viszonyultak a többiek, mint az orgonafújtató majmok Toscaninihez (hogy egyik kedvenc klasszikusomat idézzem).
Tényleg muszáj még mélyebbre húzni ezt a lányt, oda le, abba a mocsárba, ahol kedves mindnyájan tartózkodni méltóztatnak, „mentoroktól” a tévécsatorna vezéreken és alapítványelnökön át az országgyűlés elnökéig?
Persze nem tudom bizonyítani, hogy a zeneszakmai szempontból arcpirító végeredmény a tévécsatorna manipulációja, ahogyan a tévécsatorna sem tudná bizonytani – ha bárki igényt tartana rá –, hogy a közönség nem Krasznai Tündére szavazott. Mint ahogyan azt az állításomat sem tudom bizonyítani, miszerint az „ártatlan” gyermekek mit sem tudnak arról, miféle erkölcsi fertőtől mentették meg őket ezek az alakok. Akik legföljebb annyiban különböznek az előző bejegyzésben szereplő „történelmi” figuráktól, hogy még a gazemberstátusz eléréséhez is súlytalanok. Ha az „ártatlan” gyermekek mégis tudnak róla, azt közvetlenül vagy közvetve a fentebb felsoroltaktól tudják. Egyenesen a mocsárból.
Luxemburgi Zsigmond sunyi báróitól eljutottunk ezekhez a silány kis lényekhez, akik ma sokmillió embert tesznek tönkre, ezekhez a magukat elnököknek és egyéb ehhez hasonlóknak nevező szennyeződésekhez, ezúttal nem kérdeztem, hogyan jutottunk el idáig, megpróbáltam röviden vázolni az idevezető, meglehetősen gusztustalan utat. Nem vagyok boldogabb, hogy most már tudják. Csak többünknek fordul fel a gyomra.
Utóirat: a tévécsatorna az X-faktor többi szereplőjét sem engedte fellépni az Országházban. Ez enyhítő körülménynek kevés, de említésre méltó.
