Hallgattam a sok okos elemzőt, hogyan mivel fenyegette meg Trump Putyint, meg arról, mit fog kezdeni ezzel a helyzettel a magyar kormány, melyik segget milyen nyelvcsapásokkal fogja kinyalni, ezt egyedül a csúti gerinctelen teszi majd, vagy a többieknek is ki lesz adva néhány fényesítő manőver. Meg hogy Trump mennyi pénzt fog erre az akcióra elkölteni, milyen fegyverek érkeznek hová, és azokkal mit lehet megtámadni. Sok érdekes dolgot mondtak, nem tudtam megállapítani, valamennyien komolyan is gondolják-e, amit beszélnek - esetleg van közöttük olyan, aki ismeri a valóságot, csak nem mondhatja, ördög tudja, milyen meggondolásból.
Én most elmesélek itt egy történetet. Ez csak egy mese lesz, igazi élő szereplőkkel, és tényleg lehetséges, hogy az egészet én találom ki. Lehetséges, de nem valószínű.
A szalmafejű lókupec elég változatosan adta elő az oroszok háborújával kapcsolatban, ami éppen jött a zsigereiből, igazán nem lehet elvárni egy olyan szellemi szinten tartózkodó embertől, hogy racionálisan, értelmes mondatokkal közelítse meg a világ dolgait. Közben egyre közelebb került ahhoz a rögeszméjéhez, hogy ő huszonnégy óra alatt véget vet a háborúnak - ki venné magának a bátorságot annak meghatározására, amit az illető huszonnégy órának képzel. A közelmúltban viszont valamit nagyon elronthatott, ideje volt emlékeztetni, miről is szól az oroszok háborúja, és neki, a szalmafejű lókupecnek mi a feladata ebben...
Annak idején, amikor a másik észkombájn lerohanta Ukrajnát, az első hadmozdulat előtt egy viszonylag egyszerű gondolatkísérletet kellett volna végrehajtania: érdekli-e majd a világ maradék részét, amit ő tesz a szomszédjával, és ha igen, mi várható ettől a maradék résztől. Kizártnak tartom, hogy az illető képes volna efféle intellektuális akrobatamutatványra, inkább csak azt mondom el, mire juthatott volna, ha képes a gondolkodás nevű, bonyolult művelet végrehajtására. A világ maradék részének a politikával foglalkozó léhűtői ugyancsak messze le vannak maradva az átlagos értelmi képességekkel bíró polgároktól, de azt azért néhány nap alatt átlátják, hogy az oroszok nem fognak megállni Ukrajna lerohanása után, ennélfogva valamit tenni kell.
Namármost. Én mint érdeklődő, egyszerű magyar állampolgár, hiteles forrásból tudom, hogy az Egyesült Államok birtokában van egy olyan haditechnikai berendezés, amivel nagyon rövid idő alatt meg tud semmisíteni tetszőleges távolságra lévő, tetszőleges méretű objektumot. Ha én tudom, talán tudják ezt Oroszországban is a legfelső politikusi és katonai körökben, sőt valószínűleg Európában is. Kockáztatta Putyin, hogy ezt a gépezetet elindítják Amerikából? Emocionálisan is, hideg logikával is arra jut az ember, hogy az elkövetett bűn arányos megtorlásához szükséges ennek a technikának a mihamarabbi bevetése. Kellett tartania ettől az orosz tömeggyilkosnak?
Ha ezt a technikát alkalmazzák, a megfelelő büntetésen kívül azt is elérnék, hogy a szüntelen orosz fenyegetést 50-100 évre elintézik, emberek százezrei életben maradnak, nem pusztulnak el épületek, utak, egyebek. Kinek jó ez? Mindenkinek. Kivéve a fegyvert gyártókat és az azokkal kereskedőket. Számít valamit a "mindenki" az utóbbiakhoz képest? Semmit. Érdekli Putyint és az orosz hadvezetést, hány ember hal meg, mekkora földet perzselnek fel? Nem.
És most jön a legsúlyosabb kérdés: érdekli ugyanez az atlanti térség politikusait?
A válasz ugyanaz.
Tetszett hallani az összegeket, ugye? Hány rakéta milyen messzire képes pusztítani, mennyiért...
Végiggondolták mindezt Oroszországban? Számít valamit, hogy képesek-e ilyesmire vagy nem?
Az eredmény ugyanaz.
Ha a Kremlben megszólalna a telefon, és a szalmafejű lókupec azt mondaná a vonal másik oldaláról, hogy Vlagyimir, eddig tartott. Mert végtelenül jóindulatú vagyok, kapsz egy félórát, hogy a csapataid visszavonására kiadd a parancsot, és az eredeti státuszkvót visszaállítsd - akkor történne az, aminek két éve kellett volna megtörténnie...
Lát erre esélyt bárki?
Az én fenti mesémmel szemben egyelőre az ötven nap áll mint határidő. Nem félóra.
