Remélem, van olyan olvasóm, aki személyesen ismeri Magyar Pétert. Kérem, mesélje el neki azt a történetet, amivel az ötvenes évek közepén volt tele a világsajtó. Egy újságíró fölkereste előbb Sophia Lorent, aztán Gina Lollobrigidát és megkérdezte, mi a véleményük egymásról. Sophia Loren nagyon csúnya dolgokat mondott kolléganőjéről, a repedtsarkú és az útszéli kurva a legenyhébb kifejezések voltak. Lollobrigida néhány másodpercig tűnődött, mikor elhangzott Loren neve, majd megkérdezte az újságírót: az ki?
Ha én volnék Magyar Péter tanácsadója, azt mondtam volna neki, egy olyan alakot észre venni, különösen válaszra méltatni, mint a fidesz úgynevezett kommunikációs igazgatója azt jelenti, hogy az illetőt emberszámba vesszük. Ez nem adekvát viselkedés, nevezett reménytelenül messze van attól, hogy egy külvárosi kocsmába beengedjék, ott ugyanis olyanok tartózkodnak, akiknek a szellemi színvonala és társaságbeli megnyilvánulásai magasan fölötte állnak - egyszerűen kiutasítanák. A helyes eljárás az, hogy egy kis ideig hagyjuk, végezze a maga artikulációs gyakorlatait, majd szólunk valamelyik munkatársunknak, hogy jelezze, ez a mozgó és lármázó lény útban van. Ha nem értené (ami elég valószínű), akkor hívjuk a rendvédelmi szervet, hogy távolítsa el az útakadályt.
Egyvalamit semmiképpen sem szabad: úgy tenni, mintha ott valami észlelendő személy volna.
