Ez
a kép – az aláírása szerint – a Fazekas gimnázium udvarán készült 1966-ban.
Lehet. Gondoltam, utánanézek az iskola
történetének, mikor lett Fazekas. Megkerestem a neten, onnan nem tudtam meg.
Ideteszek néhány részt a szócikkből: „A bencés kat. Szent Benedek Gimnázium
fenntartását az 1948: XXXIII. törvénycikk rendelkezése folytán az 1947/48.
iskolai év befejezése után az állam vette át. Az intézet az 1948/49. iskolai év
elejétől kezdve budapesti VIII. ker. állami Fazekas Mihály Gimnázium
elnevezéssel állami gimnáziumként folytatta működését. Az állami gimnázium
vezetésével és a teljesen átalakított, 23 tagú tantestület irányításával Kovács
Dénest bízták meg.
A harcok megszűntével a romok
eltakarítását a testület tagjai és az iskola alkalmazottai kezdték meg. A fel
nem robbant lövedékeket, bombákat saját készítésű szánkón vontatták le a Duna
partjára. Az épületből 400 köbméter törmeléket hordtak ki az udvarra. Munkájuk
eredményeként két földszinti teremben 1945. február 8-án megkezdődött az
alsósok és az óvodások foglalkoztatása. A főváros még ebben az évben a termek
nagy részét helyreállította. 1946 telén azonban a vízvezeték szétfagyott, így
az épület rendeltetésszerű használata csak a következő tanévben indulhatott
meg. 1948 nyarán sikerült a háború valamennyi nyomát eltávolítani.
Az iskola tanulóinak száma jelentősen
megnövekedett az 1948/49-es tanévre. Pedagógusait az igazolóbizottság kivétel
nélkül alkalmasnak találta a gyakorlóiskolai munkára, így a személyi feltételek
biztosítottak voltak. Ennek eredményeként a továbbképzés is hamarosan
megkezdődhetett. 1949-ben a Mária Terézia tér új nevet kapott, ettől kezdve az
iskola neve Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola.
Az 1956-os forradalom jelentős szerepet
játszott az iskola életében. Az épületben egy szovjet tüzérségi akna
becsapódása komoly pusztítást okozott. Csak négy osztály maradt teljes
épségben, de az első időkben azok sem voltak megközelíthetőek a lépcső
leszakadása miatt. A Horváth Mihály téri épületrész két és fél terem
hosszúságban a IV. emelettől a földszintig leomlott. A harcok befejeződése után
Cseh Ferenc igazgatóhelyettes irányításával megkezdték a helyreállítást. A
tanítás csak 1957. január 7-én kezdődhetett meg, de a teljes munka
beindulásával február 25-éig kellett várni…
Az ötvenes években a Fazekas Mihály
Gimnázium folyamatos, állandó átszervezéseket élt át. Először koedukált
osztályokat hoztak létre, majd azokat visszabontották fiú és leányosztályokra.
Ez történt például az 1953-ban induló egyik osztállyal is, amelyet a második
évben a tanév folyamán (!) bontottak szét. Egy ideig fiúkat nem iskoláztak be a
Fazekas Gimnáziumba, az leánygimnáziummá alakult. A tantestület nagyobb része
tanárnő volt. Az iskolát 1950-től 1953-ig Horváth Gyula igazgatta, az 1953/54.
tanévben dr. Szentirmay János lett az igazgató. 1954-től 1960-ig újra Kovács
Dénes kapott megbízást az iskola vezetésére.”
Az idézett rész kezdete előtt van egy nagyon zavaros történet, ami
kibogozhatatlanul keveri a mai Fazekas épületét, ezt itt:
a
hajdani bencés gimnáziummal:
Csak az intézménytörténeti és geográfiai
rend kedvéért, hátha valaki majd foglalkozni akar a dologgal – a két épület
kiáltásnyi közelségben található, de semmi közük nincs egymáshoz. Apám a felül
látható házban végezte az általános (akkor eleminek nevezett) iskola négy évét,
majd a lentiben a gimnázium nyolc osztályát, ami akkor a bencéseké volt (engem
egy Szívós Donát nevű pap tartott a keresztvíz alá, aki apám osztályfőnöke volt
1929-től 1937-ig). A zavaros részben említett Baross utca 58-60. nem
dohányraktár volt, hanem dohánygyár, amit a háborúban lebombáztak, én arra az üres
telekre jártam korcsolyázni az ötvenes évek elején, azt minden télen
felöntötték, a jégpálya szélére meg tornatermi padokat raktak ki, oda ülve tudtuk
felcsatolni a korcsolyát (kulcsos kurblival, összeépített korcsolyacipőt akkor
még képen sem láttunk).
Nem tudok róla, hogy a lenti, Rigó utca
sarki ház, a hajdani bencés gimnázium 48-ban Fazekas Mihály gimnáziummá vált
volna, naponta mentem el előtte, feltűnt volna, ha az épületben más is működik,
mint az alagsori transzformátor állomás, ahonnan telente finom meleg áramlott
ki a törött drótüveg ablakok mögül. Mely ház jóval később nyelvvizsga központtá
vált.
A még zavarosabb 45 utáni rész már
valószínűleg a felső képen látható épületről szól, ahová nemcsak az apám járt,
hanem én is, 1949-től 1957-ig. Amikor oda beírattak, a teret még Mária
Teréziának hívták, az általános iskolai leckekönyvemben „Mária Terézia téri Általános
Iskola” néven szerepel, és elsőben még a 7-es volt a legjobb jegy. Horváth
Mihály tér 1951-ben lett, ezt az adatot az Akadémiai Kiadó Budapest Lexikona is
megerősíti.
A lépcső leszakadása és a leomlott épület ügyében
nem tudok határozott állításokat rögzíteni, de a januári újra indulás
valószínűleg nem stimmel, mert engem az iskolából vittek el a Fő utcai
statáriális bíróság elé, és úgy emlékszem, az még 56 decemberében történt.
Koedukált osztályokat nem „hoztak létre”,
arra egész biztosan emlékeznék, annyira nem, hogy mi az első emeleten voltunk,
a lányok meg a harmadikon, és nekünk oda tilos volt felmenni (egyszer küldött
fel az igazgatónő a díszterembe Lukin tanár úrért – azért engem, mert én voltam
az iskola legjobb tanulója, ilyen kiváltságban más nem részesülhetett, nem is
mertem körülnézni, a lányok is dermedten húzódtak a folyosó szélére, amikor
elmentem közöttük).
A felsorolt igazgatókról soha nem
hallottam, amíg én oda jártam, Faller Gizella volt az igazgató, szerettem, ő is
minket, neki köszönhettem, hogy az iskola igazolta, miszerint a nyolc osztályt
elvégeztem, felvételt nyerhettem az Apáczai gimnáziumba, pedig decembertől
május végéig „szanatóriumban” múlattam az időt, akkor kaptam meg ugyanis a
szabaduló levelemet Korom Mihály őrnagy elvtárs aláírásával.
Azt változatlanul nem tudom, mikor lett
Fazekassá a Horváth Mihály téri általános iskola, de valószínűleg vagy 58-ban
vagy 59-ben. Annyi bizonyos, hogy Zdeborsky Gyuri nevű iskolatársam, aki az
általánosban két évvel járt alattam, már ott maradt gimnazistának, és ott
érettségizett 63-ban. Ezt akkor beszéltük meg, amikor eljőve a Nemzeti Bankból
a CIB vezérigazgatója lett.
Ennyit a Budapest Régi Képeken című sorozat
66-os felvételéről.
