Ha alaposabban belegondolnak, Rajkin félelmetes
jelenete a diktatúra leglényegesebb alkotóeleméről szól: az eszmét szenvedélyesen
szeretni kell. Nem elég eltűrni, végrehajtani egy elmebeteg minden bornírt,
kártékony és pusztító parancsát, azokat meggyőződéssel imádni kívántatik, mert aki
csak lélektelenül teszi az előírtakat, az nem elfogadható alattvaló, az esetleg
még fel is lázadhat.
Rajkin dermesztő slusszpoénja azt mondja, ennek a
rendszernek nincs semmilyen tűréshatára, bármeddig el lehet menni, mert az a
természetes az alattvaló számára, hogy az ő elmebeteg uralkodója bármit
kívánhat, ami az emberi elme számára ésszerűtlen. Azért tettem ide ezt a remek
előadást, mert szerintem van ebben egy olyan elem, amin nekünk itt és most el
kellene gondolkodnunk, pusztán az intellektuális játék kedvéért. Gyakorlati
haszna nincs ennek a gondolatkísérletnek, ahhoz értelmes politikusok
kellenének, ami mint tudjuk, önmagában való ellentmondás. Rajkin kongeniális
alakításában benne van a figura kegyetlen cinizmusa, annak az alaknak a perverz
gyönyöre, amivel kínozhatja a vazallusait, és ami mögött végig ott van a
tudatosság, hogy ő ugyanis tisztában van vele, amit tesz, az aljasság.
Most pedig ráteszem a levéltetűt a mikroszkóp
tárgylemezére – elemezni fogom Magyarország miniszterelnökének a viselkedését.
A viselkedésének az ingerpályáit. Ebben a figurában nincs semmi cinizmus, mert a
cinizmushoz szükségeltetik bizonyos mennyiségű tudatosság, Magyarország miniszterelnöke
pedig nélkülözi ezt a képességet. Ő egy viszonylag egyszerű elmekórtani eset,
akinek az állapota a laikus szemlélő számára is jól láthatóan rohamosan romlik.
Azt hiszem, nem ismerjük azt az embert (lehet, többen is vannak), aki a saját
perverziójának a kiélésére évekkel ezelőtt megtalálta ezt a szánalmas, ám
tökéletesen működő médiumot, ezt a tanulatlan, rosszízlésű, faragatlan pojácát,
aki olyan elementárisan vágyakozik a bosszúja kiélésére, a gyűlölet
széthintésére, hogy ezzel az agresszív mániájával fanatizálni képes a hozzá
hasonlóan tanulatlan, rosszízlésű, faragatlan embereket. Ebből pedig hatalmas a
kínálat, ennek a népnek még a felsőoktatásban képzett rétegei is tanulatlannak
tekinthetők, az edukáció minősége meghatározza ugyanis ennek a képzésnek az
eredményét, az intézményből kikerülő rosszízlésű diplomások csak még mélyebbre
süllyesztik a tömegek átlagszintjét.
A 2010. óta fennálló rendszerhez szükséges
komponensek közül az alapok ezer éve megvannak: a tudatlan, erőszakkal
butaságban tartott, törzsi struktúrában tenyésző nép ideális alattvalói tömeget
jelent bármilyen elvetemült alak számára, ez az ázsiai jellemzőit soha le nem
vedlett sokaság vonzza a zsarnokság különféle változatait. Az évszázadok során
bebizonyosodott, nem is tudna mit kezdeni valamilyen despota ferde hajlamai
iránt való rajongás nélkül. 1989-ben a felszínre nyomakodott egy elképesztően
rossz minőségű ifjonc, aki nyomban el is kezdte további förtelmes ragályokkal
fertőzni ezt a szerencsétlen népet, és aki a húsevő növények árasztotta rothadó
bűzhöz hasonló szaggal vonzotta magához a pszichiátriai szakirodalomból
ismerhető ferdült jellemeket. 2010-re összeállt a lehető legtorzabb
konstelláció: a rossz minőségű ifjonchoz odatapadt néhány perverz intellektus,
akik tudták magukról, hogy gyávák kiélni a beteges vágyaikat, valamint azt is
tudták, hogy ez az időközben formátlanná hízott dugó olyan iszonyatosan buta, hogy
még a meglévő, ugyancsak elementáris gyávaságát is képesek legyőzni a
kártékonyság iránti heves indulatai.
Ritka az olyan antropomorf képződmény, akiből
olyan mértékben hiányozna mindenféle gátlás, mint Magyarország miniszterelnökéből.
Még a legprimitívebb biológiai szerveződés is hordoz magában egy ösztönt, ami
megakadályozza abban, hogy a saját fajtáját kiirtsa. Ebből a mi
miniszterelnökünkből ez is hiányzik, a látványos, robbantgatós, véres
öldökléstől csak a gyávasága tartja vissza, mert nem tudja, hogy az Európai
Unió akkor sem avatkozna be, ha koncentrációs táborok krematóriumaiban égetne
el cigányt, zsidót, homoszexuálist és minden tanult embert, akinek felfordul a
gyomra, ha csak meghallja az ő nevét.
„A Nyugat
azért támad minket, mert annyira sikeres társadalmat építettünk, amiben jobb
élni, mint Nyugaton.”
Ilyet sima cinikus hatalommániás nem mond.
Egyszerű gátlástalan gazember sem. A mélysötét butaság legalsó bugyraiba is
bevilágít annyira a valóság pislákoló fénye, hogy a fenti mondatot megfoganni
sem engedi, nem kimondani. Ez a mondat az elmekórtan kutatási területein
jelenthet olyan indukciót, amely egy új, eddig ismeretlen és rendkívül
veszélyes betegség leírását teszi szükségessé.
Lehetne ennek a mondatnak a vonzata az is, hogy bírósági eljárás keretei között felkérjenek egy elmeszakértőt a beteg megvizsgálására, dehát mondtam, ahhoz értelmes politikus kellene.
Egyelőre annyit tudunk, hogy ez a kesztyű már fekete.
