Nem jutott eszembe egy hajdani egyetemi társam neve, utána néztem a neten. Azt találtam az életrajzában, hogy tagja volt az MSZMP-nek. Eltűnődtem ezen. Rendkívül okos fiúról van szó, de annyira, hogy vitathatatlanul méltó az összes címére, ami a neve alatt áll, sosem került érdemesebb ember a tudományos élet csúcsára. Soha semmit nem tett és nem mondott, ami ne lett volna a helyén, tudós pályája közben arra is volt ideje és főképp igénye, tehetsége, hogy megszervezze az egyetemi kosárlabda bajnokságot (engem is ő hívott), ezen belül ő volt a történész-művészettörténész válogatott irányítója, és bár igaz, látszólag az általam dobott pontokkal nyertük a bajnokságokat sorozatban, én legalább akkor is tudtam, nélküle ez nem ment volna, úgy látott a pályán és úgy változtatta a felállásokat, mint egy profi.
Tagja volt az MSZMP-nek.
Próbálom a formális logika eszközével összerakni a fogalmakat. Ehhez mint tudjuk, mindenekelőtt az szükséges, hogy tiszta, világos fogalmaink legyenek. Jellemtelenség, egészséges életösztön, butaság - ezek jönnek elő automatikusan. Első pillantásra ezek egy közös halmazt képeznek, úgy is mondhatnám, feltételezik egymást. Az egészséges életösztön működésének alapfeltétele a bizonyos mennyiségű és minőségű jellemtelenség, ami viszont nem fakadhat másból, csak a butaságból. Azaz egészséges életösztöne csak buta embernek lehet. Viszont egy buta ember hogyan képes összefűzni a jellemtelenségek láncolatát az életminőségének javítása céljából? Valamint egy okos emberben szükségképpen nem működhet egészséges életösztön?
Na jó, essünk túl a meghatározásokon. Az Értelmező Szótár azt írja a jellemről, hogy"Erkölcsi kérdésekben tanúsított hozzáállás, többé-kevésbé állandó magatartás, illetve készség, amely az illetőt megkülönbözteti másoktól."
Meg még azt is, hogy
"... elveihez következetesen ragaszkodó személy."
Utóbbi félmondatból az következik, hogy az illető, aki jellemes, egyúttal egy stupid alak, mert aki következetesen ragaszkodik az elveihez, nem lehet más, azaz a jellemes ember helyből hülye, azaz ennek ellentéte, a jellemtelen ennélfogva okos.
Talán jobb, ha hagyjuk az Értelmező Szótárt, és keresünk valami használhatóbbat. Megtarthatjuk persze az erkölcsöt, a magatartást, még a következetes ragaszkodást is, ha ezek mind az egyénnek a világ jelenségeihez és a többi emberhez való alkalmazkodás mozgatásához használatos tulajdonságok együttesét szolgálják, és ha következetes ragaszkodásnak nevezhetünk egy olyan viselkedésformát, ami éppen az állandó változást kíséri figyelemmel.
Ha ezt így nagyjából elfogadhatónak találjuk, akkor mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, miért jutott nekem első helyen eszembe a jellemtelenség mint az MSZMP nevű párt tagságával ölelkező fogalom. A formális logika alkalmazásával innen egyszerűbb eljutni a magyarázatig: az MSZMP egy diktatórikus, elnyomó rendszert mozgató és irányító konglomerátum - aki ebbe a szervezetbe belép, azonosul ennek az ideológiájával - aki egy diktatórikus, elnyomó rendszer hívéül szegődik, az jellemtelen. Hibátlannak látszó levezetés. Ebből az következik, hogy aki nem lép be, az viszont hülye.
A baj az, hogy ez nemcsak egy szillogizmus szintézise, ez más szempontból is igaz. Ha a jellemtelenség után következő fogalmat vesszük, az egészséges életösztön azt diktálja, hogy a világhoz való alkalmazkodásnak nem feltétlenül az erkölcs a központi, mindent vezérlő kapcsolója, hanem - ahogy az rendes ösztönhöz illik - az életben maradáshoz elengedhetetlen evés-ivás-alvás lehetőségeinek megteremtése. Ami lehetséges könnyen, szinte automatikusan, megadva az esélyt ezáltal a luxuriózus holmikhoz való hozzájutásnak, és lehet küzdelmesen és kockázatosan, olykor a személyes szabadság korlátozását, sőt a halált is vállalva. Példánkat ismét elővéve: belépsz az MSZMP-be vagy nem, azaz működteted az életösztönödet vagy korlátozod, azaz jellemtelen vagy jellemes, más szóval hülye vagy.
A következő kérdés: miért kellene az MSZMP tagságot rögtön ilyen messzemenő ideológiai tartalommal megtölteni? Az egyén, aki belelép, nem lesz diktátorrá, nem fog elnyomni senkit, igaz, lehet rá hivatkozni mint tömegbázisra, de ő akkor is csak egy a tömegből, nem ő tartja fenn az MSZMP hatalmát...
Na itt álljunk meg, mert innen már sajnos nincs tovább. Mert ő tartja fenn. Az ember ugyanis nem fogható fel a tömeg részének, az ember (Kosztolányival szólva) egyedüli példány. És így az egyed vagy haszonélvezője egy rendszernek (akkor is, ha tehetségtelen ennek a haszonnak a megteremtéséhez és élvezetéhez) vagy elnyomottja. Vannak persze árnyalatok, attól függ, ki melyik oldalon állva akarja használni ezeket a pasztellszíneket - a saját jellemtelenségét ideologizálja vagy az életre való alkalmatlanságát mentegeti.
Lehetne innen még sokfelé menni, de minek. Volt egy közeli ismerősöm, állandó szereplője mindenféle tévéműsornak, zsűritagja okos vetélkedőknek, elképesztően okos, művelt ember, mindezek hátterében szolgálatkész híve a létező szocializmusnak. Egyszer megkérdeztem tőle, eszébe jut-e reggelenként borotválkozás közben, hogy fiatalkorában beleköpött volna a tükörbe. Nem sértődött meg, mondom, okos ember, egy pillanatig elmorfondírozott, aztán azt mondta, már azon is gondolkodnia kellene, milyen is volt fiatalkorában. Harmincegynéhány éves volt, amikor ezt kérdeztem. Azóta eltelt több, mint ötven év, az illető elmúlt nyolcvan, remekül érzi magát, ebben a "rendszerben" is képes működtetni az életösztönét. Nagyjából ugyanaz a képesítése, ami az enyém, egy-két síkkal talán kevesebb, de irodalomtudományban például sokkal jobb nálam. Lassan elmegyünk mind a ketten. Más kérdés, melyikünk mit hagy maga után, az életminőségünk szempontjából az mindegy. Ő gond nélkül, szinte végtelen anyagi és mozgásszabadságban élte le az életét, jelenleg sem érti, milyen az, ha az embernek szelektálnia kell a számlák között, melyik halasztható még néhány hétig, mit kell lemondani - engem lecsuktak, összevertek, fenyegettek, korlátoztak mozgásban is, anyagilag is, még öregkoromban is megaláztak azzal, ahogyan nyugdíjba küldtek 60 évesen...
Tessék mondani, melyikünk a hülye?
Pusztán az a tény, hogy eltűnődtem hajdani egyetemi társam párttagságán, miről tanúskodik?
Tessék mondani, ha azt állítom, hogy a jellem és a butaság a két összeillő fogalom, nincs igazam?
Még valami lehet. Falsak a definícióim.
