Leírtam az első találkozásunkat. Meg a bemondóstúdiót a Hargitán.
Azt is leírtam, hogy nem volt közöttünk férfi-nő viszony, mégsem állt közelebb hozzá senki, amíg együtt dolgoztunk. De azt nem tudtam leírni, miért. Azt leírtam, hogy ő 23 éves volt, én meg 19. De azt nem, hogy ez miért fontos.
Azért nem írtam le, mert nem tudom. Jobban ismertük egymást, mint bárki minket. Nem tudom, az hogyan lett.
Már régen otthagytam a Televíziót, de még mindig őt hívtam a Rádióba, pedig az ottani bemondók igazán profik voltak. Azaz nem most kezdett hiányozni, ahogy egy öregembernél az természetes, ahogy múlik az idő, mind nehezebben viseli az elmúlást.
Nem tudom, na. Csak azt akarom mondani, hogy ne keressék azt a tegnapi bejegyzést, rossz volt.
