Irány a máglya

"Fegyver csörög, haló hörög,

A nap vértóba száll,

Vérszagra gyűl az éji vad:

Te tetted ezt, király!

 

Levágva népünk ezrei,

Halomba, mint kereszt,

Hogy sirva tallóz aki él:

Király, te tetted ezt!"

 

Máglyára! el! igen kemény -

Parancsol Eduárd -

Ha! lágyabb ének kell nekünk;

S belép egy ifju bárd.

 

"Ah! lágyan kél az esti szél

Milford-öböl felé;

Szüzek siralma, özvegyek

Panasza nyög belé.

 

Ne szülj rabot, te szűz! anya

Ne szoptass csecsemőt!..."

S int a király. S elérte még

A máglyára menőt.

Tetszik tudni, mi a baj? Itt Magyarországon rengeteg olyan bárd van, ki ennek a zsírosparasztproli királynak a nevét diccsel ejti. Mindig többen voltak, akárki volt a király, aki levágta népünk ezreit - szültek neki rabot ezerszámra és átvették a Magyar Szabadságért Díjat.