Több mint hetven magyarországi oktatási intézményben elhelyezett robbanószerekről érkezett fenyegető e-mail hétfő reggel több szerkesztőséghez. A levél szerzője – írja a 24 – fővárosi és vidéki iskolákat is felsorolt. Az üzenet a „Ma eljött a bosszú napja” mondattal kezdődött. A feladó a levél végén azt írta, hogy október 19-én délelőtt 10 óra és dél között akar robbantani.
Hetven iskola, szerte az országban. A levél szerzője (így, egyes számban) nyilván profi terrorista, ezt egy amatőr nem megszervezni, kitalálni sem tudja. Ha pedig az illető profi, akkor gyors és alapos munkát kell feltételeznünk. A tervezést most hagyjuk, vegyük csak a kivitelezést. A terrorista magától értetődően nem valami pukkanást akar, hanem rendes, mindent romba döntő robbanást, lehetőleg sok halottal és sebesülttel, elsősorban persze gyerek áldozatokkal, de jó, ha van köztük tanár is.
Nem értek a robbantásokhoz, és nem kérdezem meg az MI-t sem, ha van egy csöpp eszük a terrorelhárítóknak, titkosszolgálatoknak, hírszerzőknek, most fokozottan figyelik az erről való kérdéseket, de aligha tévedek nagyot (legföljebb lefelé), ha robbanószerrel, kábelekkel, időzítővel, telefonimpulzus jelfogóval együtt egy darab szerkezetet egymillió forintra taksálok, ez mondjuk hetven millió. Az anyagbeszerzés - feltételezve, hogy még nincs diszkont áruház, ahol csak be kell rakni a bevásárlókocsiba az árut - , némi elővigyázatosságot is bekalkulálva, hogy ne tűnjön fel valahol a nagy mennyiségű vásárlás (szinte kizárt, hogy nem tűnik fel), egy hét. Egy ilyen holmi összerakása (még mindig egy emberről beszélünk, nincs gyár meg futószalag) egy nagyon hozzáértőnek két óra. A telepítés, három órás átlaggal számolva (nem tudni, milyen messze vannak az iskolák egymástól) tisztán 210 óra, minthogy legföljebb 4-5 éjszakai óra jöhet számításba, az bő másfél, inkább két hónap. És még mindig nagyon sok naivitás szükséges annak feltételezéséhez, hogy ezt így együtt senki nem veszi észre.
Délután négy órakor még egy bomba sem robbant. A fenyegetés nyilvánvalóan alaptalan volt, egy terrorista ezt nem tudta volna végrehajtani. De tudok mondani egy, egyetlen egy terroristát, aki ezért az egészért úgy tehető felelőssé, hogy kétség nem fér a bűnösségéhez, a büntetési tételt most nem keresem meg, de tizenöt évnél nem lehet kevesebb. A humanoid sejthalmaz nevét soha nem írom le, aki száz év múlva akarja megismerni a mostani jelen történelmét, az én írásaimból nem tudja majd azonosítani a világtörténelem legundorítóbb gazemberének a nevét - tudják, damnatio memoriae -, de annyit segítek, hogy ebben is a csúti szörnyeteg a végállomás. A gyerekek fenyegetésében már különben is rutinja van, ez meg így kiváltképpen hatásos dolog, a "bosszú napja", nehéz nem ráismerni az "értelmi" szerzőre.
És ez így fog folytatódni, amíg szabadlábon van.
Megalapozott gyanú. Mintha már említettem volna, hogy az szükséges az őrizetbe vételhez. Soha senkit nem tartóztattak le eddig, akinél hasonlóképpen bizonyos lett volna, hogy onnan élve már nem jön ki.
