Keresés ebben a blogban

2024. június 23., vasárnap

Felsorolás

 

Weberhez képest Ursula von der Leyen egy ministráns kislány

1. Lány nem lehet ministráns. A katolikus egyház nem tiltja, a helyzet annál sokkal rosszabb: fel sem merülhet, hogy nőnemű bármi módon bekerüljön az egyházi hierarchiába

2. ministro-ministrare latinul a szolgál ige szótári alakja. A szótő azonos a "miniszter" névszóéval

3. Magyarország miniszterelnöki állását egy olyan alak bitorolja, aki tanulatlanságát, iszonyatos butaságát naponta belekiabálja a légtérbe

4. A többi politikus ezt rendjén valónak találja. Ha nem így volna, tenne ellene

2024. június 21., péntek

Nekünk így is jó

 A stadionból kisétálva azonban mégsem a himnuszból a balsors köszönt vissza. Akadtak persze csalódott arcok, de összességében elégedettség látszott a magyarokon. Látták, megértették az erőfeszítést, amit a mérkőzésbe beletettek a focisták.

Jó volt itt lenni, a része lenni ennek az egésznek. Nekem nagyon jó élmény volt az eredményt leszámítva

– összegzett Imre, akinek őszinte mosoly ült az arcán.

Iszonyat.

Az 1954-es világbajnokság után nem merték beengedni a fővárosba a magyar csapatot, mert meglincselték volna őket. Másodikok lettek ugyanis, elvesztették s döntőt Nyugat-Németország ellen.

Igaz, kiemelkedően a világ legjobb csapata volt a magyar. Az is igaz, nem voltak kirívóan gazdagok, csempészni hagyták őket, de nem volt sokmilliós havi fizetésük. 

A fent olvashatók alapján ennyit változott ez a nép 1954. óta. Nem hittem volna, hogy 54-hez képest lehet még lejjebb süllyedni, hogy egy nép lehet annál bárgyúbb, hogy az a szolgalelkűség, ostobaság lehet még sötétebb. Hogy egy nép totálisan hozzábutulhat a despotájához, lehet ugyanolyan ócska és sunyi. "Látták, megértették az erőfeszítést, amit a mérkőzésbe beletettek a focisták." Ezt a prepotens, bűnöző bandát, akik rezzenéstelen arccal lopják a magyar adófizetők pénzét, ezt imádják. Egy, a közepesnél gyengébb képességű "válogatottat", amit az adott garnitúrából állítanak össze, mely garnitúra hű cseppje annak a szennytengernek, amiben élünk. Soha nem tudtam volna elképzelni sem, hogy zavarna, ha egy magyar válogatott győzne valamilyen jegyzett csapat ellen. Szerencsére ettől nem kell tartanom.

2024. június 19., szerda

Ha egy kérdést

Ha egy kérdést föl lehet tenni, azt meg is lehet válaszolni - mondta, írta Ludwig Wittgenstein, a filozófiatörténet egyik legkiválóbbja.

A baj az, hogy az emberiség soha nem tudott kérdezni sem. Kérdőszava minden nyelvnek van számos, mindegyik nyelv szókészletében ott van a "miért" is, és bár nem hallottam róla, készítettek-e valaha valahol olyan felmérést, amiben a kérdőszavak gyakoriságát kutatták, valószínűnek tartom, hogy a "miért" az utolsók között van. Az a miért, ami valamely jelenség valódi okát akarja tudni. A megfelelő módon kérdezett miért.

Mutatok egyet a legfrissebbek közül:

Kilenc nappal a DK számára borzalmas eredménnyel záruló EP-választás után videóval jelentkezett a közösségi oldalán a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc, amiben arról beszélt: „Teljesen nyilvánvaló, hogy ilyenkor, a vereség beismerését követően jönnek a kérdések”.

Ilyen kérdés szerinte többek között az, hogy miért szenvedtek vereséget, kik a felelősök és hogy ez jár-e bármilyen következménnyel, azaz le fog-e valaki mondani. „Bárki, dehát legtöbbször nyilván az elnök neve merül fel ilyenkor” – utalt saját magára.

Nem ez a kérdés. Erre a tökéletesen érdektelen kérdésre persze vannak válaszok, amik pontosan olyan érdektelenek és fölöslegesek, amilyen a kérdés:

Akik ismernek engem, azok szerintem sejtik, hogy nekem egyik-másik kérdésre nyilván van válaszom

– jelentette ki, de aztán hozzátette, hogy itt a párt közös álláspontja a fontos, nem az ő véleménye, annak az „unalmától” pedig szeretnék megkímélni az embereket, hogy kialakuljon egy vita a nyilvánosságban arról, hogy mi gondol Gyurcsány mellett Dobrev KláraMolnár Csaba vagy Vadai Ágnes. Mint mondta, ezeknek a vitáknak a közepén vannak jelenleg széles tömegek bevonásával, az elnökségi ülésen majd összegzik a tapasztalatokat.

Vigyázunk arra, hogy ahogyan közösen cselekedtünk, úgy közösen legyen majd véleményünk arról is, hogy szerintünk elrontottunk-e valamit úgy, hogy most másként csinálnánk. Mit fogunk másként csinálni, ha fogunk másként csinálni valamit

– ezekre a kérdésekre kell majd választ adnia érzése szerint. Szerinte az emberek a későbbiekben érezni fogják a működésükön, hogy a DK levonta a választási vereség következtetéseit. 

Nem fogják érezni. Nemcsak azért, mert senkit nem is érdekel, hanem mert a fals kérdésre adott fals válaszban véletlenül ott van a lényeg, csak az már senkinek nem jut eszébe, hogy megkérdezze, miért akarnak még mindig "működni". Miért akarnak még mindig a politikában működni? Mi hajtja őket? Miért mindennél fontosabb az, amihez ennyire ragaszkodnak? A szolgálat? Azt ígérték, nem? Hogy szolgálni fognak minket. Azt tetszik ennyire csökönyösen akarni?

Elmondjam, mit jelent a szolgálat? Többszörösen képzett szó, alapja (nem nyelvészek számára, mert azért ennyire nem egyszerű) a "szolga". Az etimológiai szótár szerint szláv eredetű szó, jelentése: cseléd, diakónus. Utóbbi egyházi személy, feladata a szegények szolgálata. (A "szolga" előbb igei képzőt kap, ebből lesz a "szolgál", aztán egy új névszói képzővel keletkezik a "szolgálat").

Egyszóval a cselédléthez tetszik ragaszkodni, a szegények szolgálatához. Soroljam az ehhez szükséges tevékenységeket? Az ezzel járó munka fázisait? A velük járó külsőségeket, a fáradtságot, verejtéket, önfeláldozást? Vagy elnézik nekem, ha nem taglalom tovább ezt a nevetséges kérdéskört, és elfogadják az első pillantásra talán sommás, de a lényeget tartalmazó megállapítást: a hatalomi kell, a mindenki fölötti lét, a kényelem, a semmittevéssel járó gyönyörök, a saját fontosságukba vetett hit, a hamis tudat, miszerint ők tesznek valamit azért, hogy a világ előbbre menjen. A tágas kényelmes épületek kellenek, a személyzet, az autók, a soha meg nem szolgált gazdagság, gondtalan élet, a totálisan érdemtelen tenyészés, a kártékony élősködés. Mint kivétel nélkül minden politikusnak.

Ezért nem tudják, nem is akarják föltenni a megfelelő kérdést: hol és miből fognak ezentúl élni. Mert az nem kérdés, hogy itt van-e tovább. Van-e elég vastag arcbőr a "működéshez". Mégis ezt akarják kérdezni, és erre adnak ostoba és hazug, öncsaló válaszokat - lásd fent. Hogy a nép megcsalását ne is említsem.

Azt ugye nem kell mondanom, hogy ezt valószínűleg csak ebben az országban lehet így megtenni, ezzel az ezer éve megalázott, butaságban tartott birka néppel. Ahol soha nem teszik fel a másik, a fentinél is fontosabb kérdést: hogyan kerülhetett egy bosszúszomjas gyűlöletkupac a közélet legtetejére, egy egyértelműen rosszminőségű, a jóra való legkisebb hajlamot nyomokban sem mutató lény, az emberi faj legaljához tartozó alak.

Pedig a válasz egyszerűbb, mint gondolnák: a fentiek "működésének" következtében. A rossz minőség semmi mást nem tud kitermelni magából, mint rossz minőséget, egyre rosszabbat és rosszabbat.

2024. június 11., kedd

A helyzet június kilencedike után

Tegnap felhívott az egyetlen ember, akivel a legszűkebb családomon kívül rendszeresen szoktam beszélgetni, és megkérdezte, mit szólok a vasárnapi eseményekhez. Mondtam, semmit. Nem történt ugyanis semmi olyan, ami említést érdemelne. 

Majd kimegy az európai parlamentbe nagyjából ugyanannyi vizesnyolcas, amennyi eddig. Ott lesznek közöttük azok, akik az új fiú (Magyar Péter) országjárásának következtében nyertek jogot arra, hogy nagy fizetésért elmenjenek Strasbourgba mozgó-lélegző díszletnek, hatásuk nagyjából annyi lesz az eseményekre, amennyi azoknak volt, akik helyett majd most elmennek. Aki ezentúl majd nem megy ki, pontosan annyira fog számítani, mint amennyire az elmúlt öt évben számított. Majd elfoglalják az úgynevezett önkormányzatokban a hivatalukat mindenféle vizesnyolcasok, akik körülbelül ugyanolyan fontosak lesznek, amennyire az EP képviselők. Tenni is körülbelül annyit fognak.

Az új fiú kicsődített sok-sok embert az utcára. Ez nagyjából annyit jelentett, hogy a csődület idején annyival kevesebben voltak otthon, amennyien kint voltak az utcán. Aztán mindenki hazament, így helyreállt a szokásos állapot. Az új fiú ott kint az utcán azt mondta, hogy majd le fogja váltani a jelenleg regnáló despotát. Majd. De azt nem mondta, hogy az illető cselekedeteinek megfelelő következményekkel fog járni ez a leváltás, azaz még csak nem is sejteti az illetőre váró, teljes vagyonelkobzással járó börtönbüntetést, amiből én arra következtetek, hogy jogilag rendben lévőnek tartja azt, ami eddig történt. "Politikailag" nem tartja annak, amiből én arra következtetek, hogy a politikát nem tartja a törvények hatálya alá tartozó tevékenységnek.

A régi fiúk és lányok egy ideig kevesebbet fognak zajongani, de eszük ágában sincs eltakarodni a fenébe, hogy valami, nagyjából tisztességesnek nevezhető munkával foglalják el magukat, pedig ez a megoldás is túlságosan engedékeny álláspont ahhoz képest, amit érdemelnének, minthogy nem sokkal kevésbé bűnösök abban, hogy ez a nép történelme legmélyebb szintjére süllyedt.

Egyszóval mit szólok a vasárnapi eseményekhez? Mihez kellene szólnom valamit?

Nem történt semmi említésre méltó.

2024. június 1., szombat

Lassan, lépegetve

A magyar történész klán szép lassan kezdi beismerni sok évszázados hazugságait, cseppenként adagolva, gondolom azért, mert így kisebbnek vélik a bűneiket - pedig ettől nem kisebbek lesznek, csak sunyibbak, alattomosabbak. Belegondolni is kínos, mi lesz, ha egyszer a sok nyavalyás kiadó között akad egy, amelyik meg meri jelentetni az Ezerév című könyvemet, ami egész szökőárt zúdít a  felelőtlenül összevissza hazudozó történészekre.

Íme a legújabb:

Büszke, erejének tudatában lévő hódítóhoz ugyanis egyáltalán nem méltó módon 535 éve, 1489. június 6-án felajánlotta III. Frigyes császárnak, hogy 700 ezer aranyért és törvénytelen gyermeke, Corvin János örökösödési jogának fejében lemond osztrák hódításairól. Néhány hónappal később pedig még tovább ment: fia horvát és bosnyák trónigényének elismerése fejében azt kínálta fel a Habsburgoknak, hogy

felesketi a magyar rendeket a császárra, így koronája a halála után a Habsburgokra szállna.

Frigyes – és annak fia, Miksa – azonban átlátták Mátyás helyzetét, ezért nem kaptak az alkalmon, és addig-addig halogatták az érdemi választ, míg a magyar király 1490 tavaszán meg nem halt. A történelem végül is őket igazolta, hiszen Corvin János öröklését nem sikerült Mátyásnak megoldania, a magyar korona pedig további kitérőkkel végül így is a Habsburgokhoz került.

Ahogy mondtam, a beismerés csak cseppenként adagolva jön. Ennek a történetnek az előzménye évtizedekkel korábbi. Mátyás ugyanis lényegesen kevésbé gerinctelen lévén, mint a magyar történészek, legalább saját magának nem hazudott, nem volt ő büszke, csak ügyes szélhámos, erejének meg semmiféle telje nem lévén, megkötötte a maga szerződését: 1463-ban Mátyás király küldötte, Vitéz János és III. Frigyes örökösödési szerződést kötött Wiener Neustadtban: ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes vagy fia, az akkor 4 éves Miksa örökli. 1491. november 7-én II. Ulászló és I. Miksa megújította az 1463-iki szerződést. Ulászló kötelezte magát, ha törvényes fiúutóda nem születik, a magyar és a cseh trónt a Habsburgok öröklik. 1506-ban megszületett Lajos, aki II. Lajos néven halt meg 1526-ban, a mohácsi csatában, vele kihalt a Jagelló-ház, az örökösödési szerződés érvénybe lépett.

Ennek a szerződésnek a legnyilvánvalóbb következményét 1848-ban kellett volna észlelni és ennek tudatában cselekedni, ha egy exhibicionista, hatalmi tébolyban szenvedő szlovák ügyvéd, bizonyos Kossuth Lajos nem kezd hőbörögve magyarkodni, és minden, 1463-ban keletkezett törvényt ostobán áthágva, értelmetlen, tömeggyilkos "szabadságharcba" nem taszítja a népet, megakadályozva ezzel egy ésszerű, mindenkinek jó és gyümölcsöző rendezést. Ami azért még így is megvalósult 1867-ben, negyven évre Európába illesztve ezt az országot, ami sem azelőtt, sem azóta nem tartozott oda soha.

2024. május 27., hétfő

Vajon ki írta ezt?

 mélységes aggodalomra ad okot, hogy a politikai csatározások hevében olyan vádakat fogalmaznak meg politikai szereplők, amelyek súlyosan sértik nem csak a köztársasági elnöki intézménybe, de az ügyvédségbe vetett közbizalmat is.

A kamara meggyőződése, hogy Sulyok Tamás ügyvédi hivatását nagy közmegbecsüléssel végezte. Alkotmánybíróként is mindig kiállt az ügyvédi és kamarai függetlenség mellett. Azt a jogállamiság és közbizalom alappillérének tartotta, amiért most külön is köszönetét fejezték ki Sulyok Tamásnak.

Ezt a közbizalmat érte most támadás a fent már idézett, durva kijelentésekkel -

írták és nem sült ki a szemük.

Az ember azt hinné, az arcátlanságnak legalább egy bizonyos tanultsági szint fölött van határa. 

És én még megemlítettem a minap, hogy a legtöbbet a jogászok tehetnék...

Ezek?

2024. május 26., vasárnap

Tanmese a corleonei rendőrfőnökről

 

„Magyarország köztársasági elnöke nem lehet egy köztörvényes bűnöző, ezért a mai nappal kezdeményezem, hogy az Országgyűlés indítsa meg a megfosztási eljárást Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben, és mondja ki, hogy Sulyok Tamásnak távoznia kell az államfői tisztségből” – mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője facebookos bejelentkezésében.

Corleone rendőrfőnöke komoly, szigorú, nagy horderejű lépésre szánta el magát. Hírét vette, hogy a szicíliai maffia egyik alvezérének szállást adott egy éjszakára Maria Santangelo, egy Palermo-megyei falusi takarítónő. Corleone rendőrfőnöke bement a palermoi bíróságra, és följelentette Maria Santangelot bűnsegédi bűnrészességért.

A bátor és okos rendőrfőnök büszkén nézett szét a bíróság lépcsőjéről.

A tér kihalt volt, Szicília lakóit már régen nem érdekelte, mi történik a maffia kezében lévő bíróságon.