Keresés ebben a blogban

2022. december 30., péntek

Mi kell még?

Hónapokkal ezelőtt jelent meg a világsajtóban az itt következő mondat, hónapok óta nem írom le azt, ami nyilván minden többé-kevésbé értelmes emberben felmerült, most már nem várok tovább.

„Ha Putyin ledobná az atomot, az USA megsemmisítené az orosz hadsereget – mondja a CIA volt igazgatója”

Van egy, első pillantásra különösen hangzó kérdésem: miért csak akkor? Ami eddig történt, az nem elég? Ha az oroszok szándéka Ukrajna megtámadására abban a tettben konkretizálódik, hogy elindul a hadseregük és kilövik az első golyót, és az ezután következő egyetlen írásbeli figyelmeztetésre nem fordulnak azonnal vissza, akkor még mire várunk annak a hadseregnek a megsemmisítésével? Mi kell még? Ez, ami az elmúlt tíz hónapban történt sem elég? Emberek százezreinek halála, millióinak nyomorba döntése, városok romhalmazzá változtatása sem elég?

Nem fogom én itt most a törvényhelyeket idézni a béke elleni bűncselekményekről meg a háborús bűncselekményekről, elavultak, szemforgatók, ostobák. Béke elleni és egyben háborús bűncselekmény az, amit néhány sorral följebb leírtam: a szándék deklarálása, a hadsereg fenyegető megmozdulása és a figyelmeztetés figyelmen kívül hagyása a háborús bűncselekmény. Így együtt. Aminek azonnali retorziója az illető hadsereg megsemmisítése.

Semmi kétségem nincs afelől, hogy nem alaptalan David Petraeus idézett mondata: …az Egyesült Államok és szövetségesei megsemmisítenék az orosz csapatokat és a felszereléseiket Ukrajnában… – megismétlem a kérdést, miért nem teszik?

Van egy szomorú és egyben szörnyű válaszom. Azaz tudják mit? Nem írom le a választ és nem fejtem ki a vele járó következtetéseket, csak felteszek néhány kérdést: mit gondolnak, az Egyesült Államok és szövetségeseinek fegyvergyártói mennyi pénzt kerestek eddig Oroszország háborúján? Mit gondolnak, az Egyesült Államok és szövetségeseinek kormányai mennyi pénzt fizettek ki eddig ezeknek a fegyvergyártóknak azokért a fegyverekért, amiket ezek a kormányok Ukrajnába küldtek? Mit gondolnak, azokat a pénzeket nevezett kormányok honnan vették? Kiknek az adóiból? Ön, kedves olvasóm, ön személy szerint mit gondol, mennyi pénze ment rá eddig erre a háborúra? Mit gondol, azokat, akik ezeket a pénzeket tíz hónapja eldurrogtatják, mennyire érdeklik a megölt emberek százezrei, a nyomorba taszítottak milliói, a lerombolt városok épületei, bennük az elpusztított lakások kifosztott lakói?

Még egyszer, semmi kétségem nincs afelől, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei képesek szinte pillanatok alatt megsemmisíteni az orosz hadsereget. Az ukrán nép szenvedése ehhez nem elég. 

Mi kell még? 

Hülye kérdés, ugye? Még több pénz a még több fegyverért, mely fegyverek gondos megválogatása egyvalamit garantál: nem semmisíti meg az orosz hadsereget. Miáltal az ukrán nép szenvedése folytatódik.

Az meg kit érdekel?

2022. december 15., csütörtök

Damnatio memoriae

 Ez itt a tokaji bort készítő-forgalmazó emblémája. Ahány palack bor, annyi megjelenése ennek a névnek.


Nem ismerem a tulajdonost. Nyilván nem tehet róla, hogy ezzel a névvel született. De arról már tehet, hogy megtartotta ezt a nevet. Ami akkor is gyalázat volna, ha csak egy bérház lakásának az ajtajára írná ki. De százezer számra terjeszteni a nagyvilágban...
Az emberi történelem leggyalázatosabb tömeggyilkosának a nevét forgalmazni akkor is felháborító, ha a jog - eléggé el nem ítélhető módon - nem tartja szükségesnek a damnatio memoriae törvényi paragrafussá emelését. Az emlékezet elátkozása sokat segítene a kultúra, az erkölcs megtisztításában, például a magyar nácipártok jelenlegi működésének megakadályozásában.
Ha valaki netán nem tudná, Heydrich volt egyebek között az "endlösung" néven megismert förtelem kitalálója, Hitler egész működésének ideológiai meghatározója. 
Ugye nem kell mondanom, az a betű eltérés semmire sem mentség, kimondva a név ugyanaz.

2022. december 10., szombat

Magyarország közeljövője


 

A karddal hadonászó alak a magyar miniszterelnök.

Harrison Ford Indiana Jones-a az Európai Unió.


2022. december 8., csütörtök

Születésnap

 

Párducpompa

Tóth Krisztina: Párducpompa

2017.08.29 — Szerző: Artzt Tímea

Ki lenne a párduc? Az, aki látja a kifosztott pompát, vagy azok, akik az értékekkel már csak tetkó, rózsaszín graffiti vagy szövetminták révén találkoznak – egy olyan Magyarország lakói, akiknek könnyei egy tetovált tigris rákos daganatából fakadnak.

Így kezdődik a Kortárs Online visszaidézett írása 2017-ből, amivel most kívánnak boldog születésnapot Tóth Krisztinának. 

A "recenzió" így fejeződik be:

Tóth Krisztina társadalmi tablója sötét, kicsinyes, bosszúálló alakoktól hemzseg, mégis pompázatos kötet, mely feloldódik az anyanyelvben a szolidáris szempár uralma alatt.

Ha egy ország legelitebb irodalmi folyóirata ilyenre képes, az mindennél kegyetlenebbül jelzi a nyelv pusztulását.

Ez a nép körülbelül 8000 éve küzd a megmaradásért, egyetlen összetartó ereje a nyelv volt.

Nincs tovább.

2022. december 5., hétfő

Miért nem jelentkeznek?

Megnyilvánult a jegybankelnök. Ennek kapcsán valaki felrakta a netre az öszödi beszédet - hogy milyen okból és milyen céllal, azt most hagyjuk, mindegy ugyanis, a "kommentelő" elég nyilvánvalóan ostoba, ha bármilyen összefüggést lát.

Viszont erről eszembe jutott a kérdés, amit szűkebb társaságban már sokszor föltettem, de itt írásban még sosem: hol vannak az öszödi beszéd "kiszivárogtatói"?

A nagy leleplezők, akik jót tesznek az emberiséggel vagy legalább emberek egy csoportjával, büszkén elő szoktak állni. Hogy mindenki tudja, mit köszönhet nekik.

Hallotta valaki Szily Katalint vagy Szekeres Imrét, amint fennen hangoztatja, hogy nekik köszönhetjük... mit is? Hát például azt, amiben 13. éve élünk, a világtörténelem relatíve legundorítóbb, legsunyibb náci uralmát. 

Hányszor jegyezhette fel a história, hogy egy ország vezetője beismeri, a pártja és kormánya hazudott? (Nem ő egyedül, a pártja és a kormány, amit ő többesszám első személyben említett.) Ebben a gusztustalan, ázsiai törzsi berendezkedésű, ezerév alatt mit sem változó történelemben teljesen váratlanul termett egy ember, aki szakított a gyakorlattal, és elkezdett volna társadalmat, országot építeni. Szily Katalin, Szekeres Imre és a többiek (mit gondolnak, fognak tiltakozni, amiért én most ideírom a nevüket?) ezt megakadályozták.

Csoda, hogy 16 éve még mindig nem tudjuk, ki hamisította meg az öszödi beszédet? Hogy még mindig nem Sopronkőhidán töltik az életfogytiglant mint a magyar történelem leggyalázatosabb hazaáruló tömeggyilkosai?

2022. december 4., vasárnap

Levél formula

 

„Tisztelt Tankerületi Igazgatók!...

…Tisztelettel,

Árendás Péter

nyugalmazott gimnáziumi igazgató”

Nem tudom, milyen szakos az igazgató úr. Nem tudom, hány éves. De sosem késő megtudni: a szavaknak jelentésük van. Akkor is, ha úgynevezett frazeológiai elemek (állandó szókapcsolatok) részei. Akkor is, ha ezen belül megszólítási formulák részei. A kedves, drága, szeretett, nagyrabecsült, tisztelt, igen tisztelt szavak a megszólítási formulán (állandósult mintán) kívül, önmagukban saját jelentéssel bíró névszók, mely jelentés nem veszti érvényét a megszólításon belül sem.

A tankerületi igazgatók semmiféle tiszteletet nem érdemelnek – derül ki a levél tartalmából. Azaz a levél írója egyáltalán nem tartja őket tiszteletreméltóknak.

Akkor miért írja a megszólításban, hogy „tisztelt”?

Miért ismétli meg az elköszönő aláírásban, hogy „tisztelettel”?

Mert a hivatalos levél formula szerint így kell?

Nem kell.

A szavak jelentése fontosabb, mint a militáns formula előírása.

Tankerület Igazgatók!...

…Árendás Péter

nyugalmazott gimnáziumi igazgató

Így elolvasom én is, ha közzétette. De ha meglátom, hogy tisztel valakit, aki egyáltalán nem tiszteletreméltó, akkor már el sem olvasom. Hiteltelen ugyanis.

 

2022. december 3., szombat

Még mindig nem értik

 

"A Szülői Hang közleménye:

Ezzel együtt azt javasolják a kérdőívet kitöltő szülőknek, hogy az utolsó kérdésre ne válaszoljanak, illetve a szöveges mezőben az általuk megfogalmazott kilenc pontos követeléssorral válaszoljanak. Követeléseik az alábbiak:

Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!..."

És így tovább.

A Szülői Hang követelése lényegében egyetlen bővített mondattal helyettesíthető:

cseréljék ki a villanykörtéket kisfogyasztású LED égőkre egy olyan országban, ahol intézményesen gyertyával és petróleumlámpával világítanak, mert a rendszer törvényei szerint óvni akarják a lakosság látását a káros villanyfénytől és az esti, szemrontó olvasástól.

Tetszik érteni? A Szülői Hang még mindig nem ért semmit. A rendszer lényege teszi lehetetlenné, hogy az oktatásnak bármely részlete változtatható legyen, az oktatás egészére ez sokszorosan érvényes.

Elmondom mégegyszer, másképp:

a rendszert kell megváltoztatni, a magyarországi diktatúra despotáját, a miniszterelnöknek nevezett középafrikai dagadt császárt kell eltávolítani. Ha ugyanis ez nem történik meg, rövidesen gyertya és petróleumlámpa sem lesz. Ugyancsak a nép egészségének megóvása céljából.

 

2022. december 2., péntek

Ez a vég

 SEGÍTSÉÉÉG!!!

Alulírott magyar írók, költők, kritikusok és irodalmárok mély tiszteletünket és teljes támogatásunkat fejezzük ki a tiltakozó akciókban részt vevő tanárok, és a tiltakozó akciókban részt vevő tanárok mellett demonstráló diákok felé

Ez már a vég. 

Felé.

Tetszik érteni? Felé. Irányába. Valamerre arrafelé. Aztán vagy odaér vagy nem.

Nem nekik, felé.

Magyar írók és irodalmárok törik kerékbe a magyar nyelvet ezzel az iszonyatos mondatszörnyeteggel.

Akkor mit akarok még ebben az országban?

2022. december 1., csütörtök

A nácikról

 

„Nem tudom, hogy Gyurcsány Ferencnek vannak-e történész tanácsadói. Ha vannak, javaslom, hogy bocsássa el őket.”

Ha olyanok, mint a javaslattevő, akkor én is.

Bírom ezeket a felkent tudós „történészeket”. Mi csak ne pofázzunk mindenféléket, majd azt ők tudják. Majd Karsai László megmondja, milyen a náci. Ő az egész háztömb helyett tárgyilagos, mely tárgyilagosságnak alapvető ismérve a totálisan értelmetlen, megmagyarázhatatlan és ostoba Gyurcsány-fóbiája, valamint a kényes és óvatos miniszterelnök-mosdatás, ami azon a mezsgyén tántorog, aminek a másik oldalán már a csúti futballista iránti rajongás tenyészik. Ezenkívül egyedül ő van hivatva megállapítani, milyen a náci, mert az a történészek dolga és egyedül az övék, kuss az alvégen.

A történész dolga, hogy a történelem elnevezésű diszciplínával foglalkozzék. A rend kedvéért rögzítsük a közkézen forgó, felületes definíciónál pontosabban, mit nevezünk történelemnek: a történelem a nyilvános események hiteles adatainak sora, az intézményekhez tartozó emberek, embercsoportok cselekedeteit rögzítő dokumentumok jegyzéke. Valamint az ok és okozat feltárása, ha a tudomány művelői elegendő ismerettel, azaz korabeli adattal és dokumentummal bírnak az események magyarázatához. A történelemtudomány természettudományos módszerekkel dolgozik, minél távolabb kerül ettől, annál kevésbé nevezhető tudománynak.

Azaz a történész nem szakértője a nácizmusnak, nem dolga annak meghatározása, azaz fölösleges nagyképűsködni és fölényeskedni, a történész legföljebb a magánvéleményét, a foglalkozásától teljesen független nézeteit közölheti, akárha utcaseprő is lehetne taglalt esetünkben. Egy közepes képességű történésztől az várható el, hogy ismertesse a nagyérdemű közönséggel a német történelem 1933. és 45. közötti törvényeit, azok köznapi alkalmazását, a nemzetiszocializmusnak a németországi megnyilvánulásait.

Egy jó képességű történész arra is képes lehet, hogy fentiekből összeállítsa a nemzetiszocializmus lényegi jellemzőit, és azokat összevesse a Gyurcsány Ferenc által leírt 12 ponttal. Ehhez mindenekelőtt az volna szükséges, hogy ismerje és a maga számára kötelezővé tegye Tacitus alaptételét. Sine ira et studio. Tisztességes történész legalább Tacitus óta harag és részrehajlás nélkül írja a történelemről szóló mondatait (ha magának Tacitus-nak ez nem sikerült is) – a történések ugyanis objektív jelenségek, azaz függetlenek mindenféle szemléleti befolyástól. Még egyszer: tisztességes történész. Akiből nem süt az ellenszenv és a pökhendiség. „Ha Gyurcsány 12 pontját szemináriumi dolgozatnak fognám fel, akkor azt mondanám, hogy ez nem sikerült… Hiányzik belőle ugyanis a tömegmozgalom, hiányzik az összes többi párt betiltása és a totális sajtóellenőrzés is…” Kell-e mondanom, nem hiányzik. Van a magyar állampártnak CÖF-je, a többi pártot nem kellett betiltani, megtette azt áttételesen a választási törvényük, az egész országot beterítő médiájukon meg mit ellenőriznének. Ami valamelyest veszélyes volt, rég megsemmisítették. Az egy szál tévé, ami őfelsége ellenzékeként működik és lényegében nézhetetlen, vagy az ugyancsak egy szál rádió, aminek semmi köze nincs a rádiózáshoz (az idézett Karsai-mondatok is onnan áradtak ki az éterbe), kifejezetten jó, ha van, lehet rá hivatkozni, hülyéknek beadni, hogy itt milyen médiaszabadság van és nincs nácizmus.

„…sorolta még ellenérveit Karsai László, aki szerint nincs is szükség fasizmusra, nácizmusra, tömegterrorra, jobb módszer az intézmények kiüresítése, a sajtó megszállása, elárasztása hazugságokkal, bizonyos szabadságjogok meghagyása. Mint mondta, az ellenzék is hozzájárul, hogy a rendszer fennálljon, és akárhogy is szervezték meg az idei választást, azért sok millióan szavaztak újra erre a rezsimre…”

A náci Németországban is sokmillióan szavaztak arra a rezsimre.

Az igazán nagy baj az, hogy Karsai felsorolja, miért tipikus náci a mai Magyarország társadalmi és politikai berendezése, indítva ezt a felsorolást azzal, hogy nincs is szükség nácizmusra. A fene egye meg, hát persze, hogy nincs már rá szükség, hiszen működik! Tizenhárom éve.

Az igazán nagy baj az, hogy talán nem Karsai képességei szerények, hogy talán ő is elég pontosan tudja, amit felsorol, az a 21. század nácizmusa. Egy szövetségi rendszerben zárványként működő sunyi és gyáva nácizmus, a hajdani németországinál is sunyibb és gyávább, lényegünknek megfelelően lábszagú nácizmus. A baj az, hogy Karsai mondata mögött, miszerint „nincs intézményes antiszemitizmus”, ott van a magyar hétköznap gyakorlatának tudomásul vétele: nincs semmi szükség az intézményesre, az antiszemitizmus szélesen elterjedt és működőképes, a gyűlöletet maga a miniszterelnök szítja a marha baloldal által „kétértelműnek” nevezett egyértelmű uszításaival.

Az igazán nagy baj az, hogy Karsainak nemcsak a történészi viselkedése taszító, hanem főképp az emberi mentalitása. Amivel beállt a „baloldali” ökölrázók közé, akik egy pillanat alatt váltak a nácik támogatóivá. Mikor a mindent elsöprő objektivitás nevében elkezdték tönkretenni az egyetlen embert, aki ebből az országból képes lett volna élhető helyet csinálni. Éppen abban a pillanatban mentek neki, amikor Gyurcsány Ferencnek a legnagyobb szüksége lett volna a támogatásukra, hogy a saját pártjának megtisztítása után nekiláthasson annak a munkának, amit 16 évvel korábban kellett volna elkezdeni. Ezeknek a „baloldaliaknak” (akiknek különben lényegesen több közük van a látens náci érzelmekhez, mint a hagyományos értelemben vett baloldalisághoz) mára sikerült elérniük, hogy Gyurcsány Ferenc elkezdje végleg és visszavonhatatlanul kiírni magát a politikából. Például ezzel a bejegyzéssel, amihez hasonlót sem tehet ki politikus.

Nekem ez különben kifejezetten rokonszenves, minthogy minden mondata tökéletesen jeleníti meg a valós helyzetet, azaz abszolút igaza van, csakhát…

Csakhát korunkban és országunkban ennek nincs sok értelme. Hiába van ugyanis igaza, ebben sokkal több az indulat, mint a racionalitás. Hidegen, élesen vágó észre volna most szükség, annak felismerésére, hogy minden kártékony lényt csak az ő fegyverénél erősebb, hatásosabb fegyverrel lehet eltávolítani.

Hogy mi volna a dolga egy tisztességes történésznek?

Nem mindegy?

Jelenleg nem tehetünk mást, mint hogy megállapítjuk, mit tesz a történész és ezenközben mit a karaván.