Bírom ezeket a "szakértőket", hasonlóképpen az "elemzőket". Amint a "tudományuk" magasából kinyilatkoztatnak.
A tudomány mai állása mellett... - nagyképűsködött valamelyik osztálytársam. - Tudomány a matematika - szakította félbe Hanák Tibor, nekünk történetesen fizikát tanított. - Törvény meg a természet törvénye, amit vagy megértünk és le tudjuk írni vagy nem. Akkor felírta a táblára a nagy ef egyenlő gammaszor emegyszer emkettő törve ernégyzet képletet (ez a tömegvonzás képlete). - Tudod, Bán Ernő, erről nem te döntöd el, figyelmen kívül hagyod vagy nem, sőt még te sem, Bikfalvy. Törvény az, amit nem lehet áthágni, sem érvényteleníteni és átírni. Az ember törvényei csak szabályok...
Ítélkeznek a politológusok. "Kováts Eszter úgy véli, a Tisza ugyanazt csinálja, amit a Fideszben sokan kritizáltak, László Róbert szerint ugyanakkor az ötlet mögött legitim gondolat húzódik, míg Körösényi András azt mondja, a képviseleti rendszerekben nincs helye ilyen korlátozásnak." A kedvencem, az orákulum, az iszonyatosan ostoba, egyre nagyobb marhaságokat kinyilatkoztató Török Gábor meg azt mondja: "Ez az alkotmánymódosítás nem a jelenlegi, általam is sokat bírált, megítélésem szerint is gyengén teljesítő elnökről szól, akivel szemben az új kormánytöbbségnek tényleg lehetnek jogos politikai fenntartásai. Hanem arról, hogy a 141 képviselő rálép-e arra az útra, amin mindent lehet, de ami valójában a semmibe vezet." És a csúcs, ami úgy jött ki belőle, hogy közben épphogy el nem bődült: "ugyanúgy, ahogy a Fidesz időszakban, a Tiszáéban sem gondolja azt a hatalom, hogy vele szemben bármilyen alkotmányos ellensúly létezne..." Bár ha belegondolok, egy szarvasmarha szégyellne kimondani egy ilyen mondatot - igaz, egy szarvasmarha agyán ilyesmi nem futna át, az illető ennél azért sokkal okosabb.
A fent idézettek lényegében azt mondják, hogy a sebész, aki éppen bemosakodott a műtéthez, semmivel sem jobb, mint a daganat, amit kivágni készül. Persze nincs ebben semmi meglepő. Ezek az alakok nem is tehetnek mást, hiszen még arra is képtelenek, hogy föltegyenek egy végtelenül egyszerű kérdést: mi az ő tudományuk tárgya. Ha egyszer egy pillanatra belegondolnának, hogy az emberiség történetének legnagyobb szélhámosságához, legkártékonyabb parazitáinak a pusztításához, a politikusok dúlásához asszisztálnak, azt legitimálják a végtelenül ostoba és taszítóan nagyképű "tudományukkal", néhányan közülük a tisztességesebb alfajból még meg is hasonlanának, riadtan néznének körül, mit tettek az életükkel. Ezek a szerencsétlen, bárgyú "szakértők" soha nem fognak eljutni egy másik, ugyancsak viszonylag egyszerű kérdés összerakásáig sem: vajon miért olyan különleges csodabogár a közeli és távolabbi politikusok körében ez a Magyar Péter, mit csinálhatott, amitől ilyen körülrajongott garabonciásként fogadják mindenütt az emberek. Pedig ha az "elemzéseiket" errefelé fordítanák, némelyikük talán legalább a megfejtés közelébe is eljutna: Magyar Péter nem politikus. Semmit nem úgy tesz, nem úgy mond, nem úgy viselkedik, mint ahogy azt a szenvedő emberiség megszokta (és fájdalom, jórészt el is fogadta) a rajta élősködő pártoktól és azok katonáitól, a miniszterektől és államtitkároktól. MP azért mer bemenni a tömegbe, és mindenkivel szóba állni, mert tisztában van vele, hogy az ő fölénye, ami a tömegből kiemeli - sok egyéb között - pontosan annak a magabiztos és nagyon magasan a többieké fölött lévő tudása, amivel az őt körülvevők élnek - egy vagány, egy fiú a házból, hogy egy hajdani slágert idézzek. Arra már tényleg nincs remény, hogy a "szakértők" képesek legyenek felfogni a legfontosabb, az összes többinél meghatározóbb jellemvonását: igaza van. Ez adja az abszolút különlegességét. És ezért más, mint az összes többi, akik most mind szeretnek vele mutatkozni: hogy nem az összevissza hazudozó, sikló módjára tekergődző politikus, hanem évezredek óta az első ember a démoszból, a polisz ügyeivel foglalkozó testületből, aki ismeri a poliszban lakókat, és tudja, hogy mit kell tennie értük...
Ugye, milyen egyszerű? Kár, hogy Kleiszthenész óta kellett várni rá. Kár, hogy megtanulhatatlan.
