Ha egy kérdést föl lehet tenni, azt meg is lehet válaszolni - mondta, írta Ludwig Wittgenstein, a filozófiatörténet egyik legkiválóbbja.
A baj az, hogy az emberiség soha nem tudott kérdezni sem. Kérdőszava minden nyelvnek van számos, mindegyik nyelv szókészletében ott van a "miért" is, és bár nem hallottam róla, készítettek-e valaha valahol olyan felmérést, amiben a kérdőszavak gyakoriságát kutatták, valószínűnek tartom, hogy a "miért" az utolsók között van. Az a miért, ami valamely jelenség valódi okát akarja tudni. A megfelelő módon kérdezett miért.
Mutatok egyet a legfrissebbek közül:
Kilenc nappal a DK számára borzalmas eredménnyel záruló EP-választás után videóval jelentkezett a közösségi oldalán a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc, amiben arról beszélt: „Teljesen nyilvánvaló, hogy ilyenkor, a vereség beismerését követően jönnek a kérdések”.
Ilyen kérdés szerinte többek között az, hogy miért szenvedtek vereséget, kik a felelősök és hogy ez jár-e bármilyen következménnyel, azaz le fog-e valaki mondani. „Bárki, dehát legtöbbször nyilván az elnök neve merül fel ilyenkor” – utalt saját magára.
Nem ez a kérdés. Erre a tökéletesen érdektelen kérdésre persze vannak válaszok, amik pontosan olyan érdektelenek és fölöslegesek, amilyen a kérdés:
Akik ismernek engem, azok szerintem sejtik, hogy nekem egyik-másik kérdésre nyilván van válaszom
– jelentette ki, de aztán hozzátette, hogy itt a párt közös álláspontja a fontos, nem az ő véleménye, annak az „unalmától” pedig szeretnék megkímélni az embereket, hogy kialakuljon egy vita a nyilvánosságban arról, hogy mi gondol Gyurcsány mellett Dobrev Klára, Molnár Csaba vagy Vadai Ágnes. Mint mondta, ezeknek a vitáknak a közepén vannak jelenleg széles tömegek bevonásával, az elnökségi ülésen majd összegzik a tapasztalatokat.
Vigyázunk arra, hogy ahogyan közösen cselekedtünk, úgy közösen legyen majd véleményünk arról is, hogy szerintünk elrontottunk-e valamit úgy, hogy most másként csinálnánk. Mit fogunk másként csinálni, ha fogunk másként csinálni valamit
– ezekre a kérdésekre kell majd választ adnia érzése szerint. Szerinte az emberek a későbbiekben érezni fogják a működésükön, hogy a DK levonta a választási vereség következtetéseit.
Nem fogják érezni. Nemcsak azért, mert senkit nem is érdekel, hanem mert a fals kérdésre adott fals válaszban véletlenül ott van a lényeg, csak az már senkinek nem jut eszébe, hogy megkérdezze, miért akarnak még mindig "működni". Miért akarnak még mindig a politikában működni? Mi hajtja őket? Miért mindennél fontosabb az, amihez ennyire ragaszkodnak? A szolgálat? Azt ígérték, nem? Hogy szolgálni fognak minket. Azt tetszik ennyire csökönyösen akarni?
Elmondjam, mit jelent a szolgálat? Többszörösen képzett szó, alapja (nem nyelvészek számára, mert azért ennyire nem egyszerű) a "szolga". Az etimológiai szótár szerint szláv eredetű szó, jelentése: cseléd, diakónus. Utóbbi egyházi személy, feladata a szegények szolgálata. (A "szolga" előbb igei képzőt kap, ebből lesz a "szolgál", aztán egy új névszói képzővel keletkezik a "szolgálat").
Egyszóval a cselédléthez tetszik ragaszkodni, a szegények szolgálatához. Soroljam az ehhez szükséges tevékenységeket? Az ezzel járó munka fázisait? A velük járó külsőségeket, a fáradtságot, verejtéket, önfeláldozást? Vagy elnézik nekem, ha nem taglalom tovább ezt a nevetséges kérdéskört, és elfogadják az első pillantásra talán sommás, de a lényeget tartalmazó megállapítást: a hatalom kell, a mindenki fölötti lét, a kényelem, a semmittevéssel járó gyönyörök, a saját fontosságukba vetett hit, a hamis tudat, miszerint ők tesznek valamit azért, hogy a világ előbbre menjen. A tágas kényelmes épületek kellenek, a személyzet, az autók, a soha meg nem szolgált gazdagság, gondtalan élet, a totálisan érdemtelen tenyészés, a kártékony élősködés. Mint kivétel nélkül minden politikusnak.
Ezért nem tudják, nem is akarják föltenni a megfelelő kérdést: hol és miből fognak ezentúl élni. Mert az nem kérdés, hogy itt van-e tovább. Van-e elég vastag arcbőr a "működéshez". Mégis ezt akarják kérdezni, és erre adnak ostoba és hazug, öncsaló válaszokat - lásd fent. Hogy a nép megcsalását ne is említsem.
Azt ugye nem kell mondanom, hogy ezt valószínűleg csak ebben az országban lehet így megtenni, ezzel az ezer éve megalázott, butaságban tartott birka néppel. Ahol soha nem teszik fel a másik, a fentinél is fontosabb kérdést: hogyan kerülhetett egy bosszúszomjas gyűlöletkupac a közélet legtetejére, egy egyértelműen rosszminőségű, a jóra való legkisebb hajlamot nyomokban sem mutató lény, az emberi faj legaljához tartozó alak.
Pedig a válasz egyszerűbb, mint gondolnák: a fentiek "működésének" következtében. A rossz minőség semmi mást nem tud kitermelni magából, mint rossz minőséget, egyre rosszabbat és rosszabbat.
