Keresés ebben a blogban

2026. november 15., vasárnap

A jogtechnikai előírásról

"...Felidézte Bodó Viktor Telexnek adott nyilatkozatát, aki arról beszélt lapunknak, hogy a hat évvel korábbi események felelősei azóta sem kértek bocsánatot, és közülük többen ma is pozícióban vannak az egyetemen..."

Elég unalmas már ez a folytonos bocsánatkérés, tudom, hiába próbálkozom annak megértetésével, hogy a szándékosan elkövetett bűn akkor is bűn marad, ha bocsánatot kérnek, hogy bocsánatot kérni akkor adekvát reakció, ha az ember véletlenül rálép valakinek a lábára. De nem is ez a legsúlyosabb baj, hanem a bocsánatkérési áradat okozója, az általános következmény nélküliség. Hogy Bodó Viktor azt nehezményezi, a felelősök nem kértek bocsánatot, és nem azt, hogy a tettük büntetlen maradt. Miért nem jut eszébe senkinek a felelősök bíróság általi felelősségre vonása?

Vagy itt van a másik baromi ostobaság, ami fölött úgy siklik el az úgynevezett közvélemény, jogászostul, magasan képzett értelmiségiekkel együtt, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna - íme a köztársasági elnök legújabb megnyilvánulása:

„Az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog és a tisztességes eljárás nem pusztán jogtechnikai előírás. Az ügyvédnek akkor is helyt kell állnia, amikor ügyfele ügye népszerűtlen, vagy a közvélemény már ítéletet mondott.”

Bele tetszett már gondolni egyszer is ezekbe az állításokba? Nem pusztán jogtechnikai előírás? Hanem mi? Vegyünk egy példát, mondjuk az előző miniszterelnökét. Az "ártatlanság vélelme" ugyebár azt jelenti, hogy a "jogtechnikai előírás" szerint fel kell tételeznünk... nemnem, mondjuk inkább úgy, kötelező feltételeznünk, hogy a csúti szörnyeteg ártatlan. Ugye nem kell magyaráznom, milyen bődületes, felháborító marhaság ennek a puszta említése is? A per ügyészének fel kell tennie a kérdést, a vádiratban felsoroltak kivétel nélkül cáfolhatók, bizonyíthatóan alaptalanok-e. Milliók szenvedése igazolja, hogy nem, nincs miről beszélni. A védelemhez való jognak mi értelme van? Van-e tisztességesebb eljárás, mint az összeállított vádirat és a bírósági tárgyalás? Hogyan kell az ügyvédnek helytállnia? Hülye kérdésekkel, különféle akadékoskodó szövegekkel, amikkel az időt lehet húzni, másra a "jogtechnikai előírás" nem használható. Hónapokig, évekig tart a köztársasági elnök által természetesnek tartott, éktelenül bornírt procedúra, iszonyatos pénzekbe kerül, holott miről van szó? Nevezett személyt minden kétséget kizáróan egy óra alatt életfogytiglani fegyházra lehet ítélni, pusztán a mindenki által ismert, semmiféle jogtechnikai bizonyítást nem igénylő bűnei alapján. Nem a bírónak kell azt a kérdést föltennie, a vádlott beismeri-e a bűnösségét, bűnösnek érzi-e magát, hanem az ügyésznek kell a bírót megkérdeznie, a vádlott tetteinek és a vádiratnak az ismeretében van-e kétsége a bűnössége iránt. Ha a sajtó és a csámcsogni kívánó közönség akar még szörnyülködni a részleteken, tegye. De úgy, hogy a Magyarország miniszterelnöki hivatalát húsz éven át bitorló köztörvényes bűnöző életfogytiglani büntetésének letöltését már megkezdte.

Az is elég sokba kerül nekünk.