Keresés ebben a blogban

2026. január 2., péntek

A megbékélésről

Azt olvastam, hogy New York új polgármestere (rosszul vagyok ettől a szótól) felesküdött - a Koránra. Jól van akkor. Ez még hiányzott. Egy kereszténységbe ragadt baromi birodalom első embere egy zsidó könyvre (a Bibliára) esküdözik, a sokszázmilliós primitív moloch legnagyobb városának első embere meg egy muszlim könyvre (a Koránra) téve a kezét fogadkozik, hogy egy világi köztársaság alkotmányát szem előtt tartva fog gondoskodni egy nagyváros polgárairól. Mely nagyváros polgárai különben keresztet vetve képzelik magukat a 21. század legfontosabb emberének, a nap minden percében tagadva meg a kártékony és alig barázdált agyukat béklyóba szorító vallásuk minden előírását.

Aztán azt is olvastam, hogy 2026-tól kezdve itt megbékélés lesz, kézen fogva élünk majd az én honfitársaimmal, akik 16 éve folyamatosan teszik lehetetlenné a mindennapjaimat azzal, hogy rajongva tolják a fejem fölé a magyar történelem legócskább gazemberét a maga seggnyaló pribékjeivel együtt.

Meg az is benne van a mai "újságokban", hogy az amerikai elnök ócsárol egy amerikai színészt, ezzel a lendülettel pocskondiázva a Fehér Ház előző lakóját, azaz a saját elődjét, és eközben nagy talpas antikvákkal odarondíttatta a nevét Kennedyé elé, minek következtében mától ezt az intézményt The Donald J. Trump and The John F. Kennedy Memorial Center for the Performing Arts-nak kellene hívni, ha valaki ezt ki tudná mondani anélkül, hogy felfordulna a gyomra.

Aztán van egy cikk, aminek az a címe, hogy „A legelesettebbek szentje volt” – Zámbó Jimmy 25 évvel ezelőtti halála csak megszilárdította a legendáját.

Ezen kívül "Tűzvész pusztított egy svájci síparadicsom bárjában, több tucat ember meghalt", mely hír olvasásakor nehéz eltekinteni a "paradicsom" szó csökönyösen ostoba használatától, valamint attól, hogy az ember és a tucat nem összeilleszthető szavak (odáig még nem jutottunk, hogy az Újszövetség egy tucat apostoláról írjon egy újság, bár az is csak rövid idő kérdése), de ezeket meg kell szoknunk, mert a mai "újságírók" teljes létszámban a tucatemberek közül kerülnek ki.

Meg még az is mai hír, hogy "Vannak már Z generációs sikeres lázadók a közösségi média ellen... Világossá vált az is, hogy a nagy techcégek számára a közösségi média platformokon a lehető legnagyobb képernyőidő – Szilícium-völgyi nyelvjárásban „engagement”, azaz bevonódás – elérése, így az adatszerzés és a hirdetések általi profitmaximalizáción túl minden más szempont jelentéktelen... Ezeket a súlyos problémákat a saját bőrükön is érezve az utóbbi években előléptek olyan fiatalok, akik felveszik a harcot a közösségi média sötét oldala ellen, és nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is tesznek az egészséges online jelenlét kialakításáért. Ilyen célú kezdeményezések sajnos egyelőre nem igazán vetették meg a lábukat Magyarországon."

Azt tetszik kérdezni, hogyan kerülnek együvé a fentiek? A magyarázat az utolsó bekezdés egy félmondatában található: felveszik a harcot a közösségi média sötét oldala ellen.

Vallás (nem istenhit, leírtam ezerszer, az más, az magánügy, ahhoz nem kell templom, felekezet meg a gyalázatos, tömeggyilkos egyház az álságos papjaival), demokrácia, internet. Ezek kellenek ahhoz, hogy a vezető nagyhatalom első embere a sok zugügyvéd, katona, félanalfabéta földműves, színész után egy olyan pojáca legyen a despota, akihez képest egy csaló lókupec maga a viktoriánus angol arisztokrata. Aki naponta többször kiperdül a százmilliós publikuma elé olyan pofákat vágni, amikhez képest Mussolini maga volt a rezdületlen faarc, és olyan szövegeket firkálni a fekete ácsceruzájával, amiket a net megjelenése előtt a legalja bulvár is a szégyenérzet dühétől vörös arccal utasított volna vissza. A Koránra esküdöző polgármester meg csak demokráciahívő netes szemforgatók számára jelenti az üdítő sokszínűséget, a 18. század végén - ha a Bastille-jal együtt nem pusztítják el az emberi értelmet is - már magától értetődő lett volna, hogy egy bármilyen vallást maga előtt toló "hithű" alak nem viselhet semmilyen világi tisztséget.

A szólásszabadság végtelenül primitív, torz követelése is az egymás előtt ugrándozó elszabadult exhibicionisták által vált olyan napi sikoltozássá, ami elől a viszonylag tanult ember sem bír elmenekülni, ennek folytán azt hiszi, a megbékélés bégetése a demokrácia fundamentuma, csak az lehet tisztességes, segítőkész, a társadalom számára hasznos polgár, aki keblére öleli a neonácizmus dühöngő bűnsegédi bűnrészeseit, a csúti briganti kutyahűségű, kilógó nyelvvel lihegő alattvalóit. Próbálják elhinni nekem, van élet ennek a párszázezer (két és félmillió, ugyanmár) nyilas-kommunista-őskereszténynek a barátsága nélkül is.

A tanulatlan rosszízlésűek "szentjét" a velük azonos szinten élő "legelesettebbek", a neten hangoskodó magyar "újságírók" rángatják elő a természetes feledés homályából, mint ahogyan a világ nagy demokratáinak egóját is a netes sajtó növeszti akkorára, hogy még a jelen szordínós civilizációjának csúcsán lévő Svájcban sem merik általánosan és örökre betiltani a magántűzijátékot, holott a hivatalos államit is régen el kellett volna söpörni...

Tetszik érteni? Az eredeti bűn, minden bajok forrása a szerepkeveredés. A lehetőség, hogy bárki fölemelt lábbal odakommentelhet, mint kutya a villanyoszlop tövéhez, hogy nemcsak a "véleményét", a produkcióját is világgá rikolthatja, ami vonzza a mindenkihez hasonló mindenki érdeklődését és tetszését. A primitív tömeg, az emberfélék (hominidae) sokmilliárdos óceánja egymást szórakoztatja, mert azt legalább érti, ahogyan a vele azonos szellemi szinten élő megnyilvánul...

Amíg a Z generációnak nem sikerül megnyerni a harcot a közösségi média sötét oldala ellen, addig a földi élet minősége mértani haladvány szerint fog romlani, ami nem is olyan sokára az emberi faj kipusztulásához vezet.

Úgy vélem, valahol a világegyetemben kell lennie egy olyan tudatosságnak, ami az emberi agy számára felfoghatatlan, és amíg valaki be nem bizonyítja ennek az ellenkezőjét, addig a meggyőződéses ateistákkal nem tudok mit kezdeni. Addig úgy vélem, ha ez a "tudatosság" arra a megállapításra jutott, hogy az emberi faj megérett a pusztulásra, és ő eltökélten és határozottan nem is hajlandó ezt megakadályozni, sőt inkább segíti ezt az elmúlást, akkor semmit nem tudok felhozni a mentségünkre...