"A Tisza elnöke szerint ezzel „Orbán Viktor egyik janicsárja, az autónepperből lett milliárdos, Kubatov Gábor ismét csúnyán lyukra futott”.
Amikor olyantól hallok tájékozatlanságból, műveletlenségből eredő marhaságot, akitől szakértelmet, hitelességet várok, még jobban elkeserít a tudatlanság megnyilvánulása. A sportnyelv általában kifejező és képszerű. Én Szepesi Györgytől hallottam először az ötvenes években a fenti kifejezést, akár ő találta ki, akár más, a kép jó és főképp világosan érthető. Már ha valaki foglalkozik azzal a lényegtelen kérdéssel, vajon van-e valami jelentése, értelme annak, amit beszél a szájával.
Az alábbi bejegyzés kilenc évvel ezelőtti. Azt tetszik kérdezni, mire mentem vele? Hát erre, itt fent.
2016. április 4., hétfő
Hamarosan a sötétség
Könyörgök (és nem könyörgöm), próbálják meg a lehetetlent, szóljanak és írjanak, ha a magyar sajtóban terjedő förtelmekkel találkoznak, bár megállíthatatlannak látszik, de hátha...
Most olvastam, hogy "...de az is lehet, hogy lyukra futott az egész magyar kibervédelem, és a következő terrorakciót már a magyar állam gépeivel hajtja végre az Iszlám Állam?" A "lyukra futás" az a támadási helyzet a futballban, amikor egy játékos észreveszi, hogy egy területen nincs senki az ellenfél hátvédei közül, azaz lyukas a védekezésük, úgyhogy "lyukra fut", hogy szabadon kaphassa meg a labdát, és ellenállás nélkül törhessen kapura. Azaz a "lyukra futás" nem azt jelenti, hogy valaki tévedett, hülyeséget csinált, elrontotta a dolgot, hanem annak éppen az ellenkezőjét: aki lyukra fut, lehetőséget ad a társainak, hogy gólhelyzetet teremtsenek. Aki lyukra fut, az nem "árnyékra vetődik", mint tette azt az egész magyar kibervédelem.
Azt hinné az ember, hogy egy ilyen országban, ahol csak épülnek és épülnek a stadionok, ezt minden "újságíró" tudja. Mit szól a szotyolaköpködő, ha ilyet olvas?
Aztán azt is olvastam, hogy valaki érti a dörgést. Szépen kérem, ne higgyék a sok marha magyarázatot, miszerint ezt meg azt jelenti a dörgésnek az ő értése, mert az csak azt jelenti, hogy aki ezt a szófordulatot használja, annak fogalma sincs az anyanyelvéről, azon belül az ornitológia alapjairól.
Érteni a dürgést lehet, sőt kell is, ha valaki siketfajdot akar lőni. Én magam nem akarok, még verebet sem, de azt tudom, hogy a siketfajdot beugrással lehet megközelíteni, az erdőben távolról lelőni ugyanis lehetetlen. Ha a vadász meghallja a madarat, és nagyjából be tudja mérni a dürgőfa irányát, akkor már csak ki kell várnia, amíg a fajd belekezd szerelmi nótájába. Az egyes strófák között van egy, amit a vadásznyelv köszörülésnek hív, amikor a madár ehhez a "versszakhoz" ér, teljesen megsüketül, de - csak akkor. A nóta más részeinél hall, méghozzá jobban, mint bármelyik állat, ha a vadász akkor mozdul, akár fordulhat is vissza, azt a madarat többé nem látja. Egyszóval érteni kell a dürgést, ha valaki a siketfajd közelébe akar jutni.
Puskástul. És nem puskástól, mert utóbbi mindössze azt jelenti, hogy egy Puskás nevű embertől indulunk valahová vagy legföljebb egy olyantól, akinek puskája van. A házba ajtóstul szokás berontani (vérmérséklettől függően) és nem ajtóstól, mert utóbbi csak azt jelenti, hogy egy Gyula határában egykor volt faluból érkezünk (ahol mellesleg a világ egyik legnagyobb zsenijének, Albrecht Dürernek a papája született, akit éppen ezért Ajtósnak hívtak, majd midőn kivándorolt Nürnbergbe, Türer (azaz Ajtós) lett belőle, azt keményítette a fia Dürerré).
A stul-stül ugyanis nem tájnyelvi változata a tól-től-nek, hanem a valamivel együtt jelentésű rag formája. Eltartott ujjú fővárosi sznoboknak is.
