Keresés ebben a blogban

2016. május 31., kedd

Óriási

Óriási stukkó zuhant a járdára a belvárosban.
Ez egy hírnek a címe. Az is kérdés lehetne, mekkora az óriási, de én már azzal is elégedett vagyok, hogy a stukkó nem hullott, hanem zuhant. Mostanában ugyanis minden hullik. Bombákon, gránátokon és rakétákon kívül már az eső is hullik, sőt a jégeső is.
De most nem erről van szó. Hanem arról, hogy a Szent István körút és Falk Miksa utca kereszteződése nem a belváros. Annyira nem, hogy légvonalban is majdnem két kilométerre van a belváros északi szélétől.
Budapest belvárosa ugyanis egy topográfiailag pontosan meghatározható fogalom: a belváros a Duna, valamint az úgynevezett Kiskörút (Vámház-, Múzeum-, Károly körút) és a József Attila utca által határolt terület.
Az óriási stukkó és a belváros a bulvársajtó nagyotmondási kényszerének a része: egy járdára csattanó kő nagyobbat szól, ha óriási és a belvárosban esett le.
Az igazán szomorú az, hogy az effajta híreket nem a bulvársajtó közli. Bár a fene tudja. Már mindegyik az. Ami nem volt bulvár, már megszűnt. Kit érdekel?

P.S.: Már ismét javítanom kell magamat, mert az öcsém (a világ legszigorúbb, de igazságos lektora) elküldte nekem az eredeti belváros térképet. Azon bizony az északi határ nem a József Attila utca (a kijelöléskor még Gróf Tisza István utca), hanem a Deák Ferenc utca, kis "kiugróval" belefoglalva a Vörösmarty tér.
Vannak zavaros emlékeim egy egyetemi szemináriumról, Zádor Anna (mi csak Mamának neveztük), minden idők legkiválóbb egyetemi professzora beszélt a bécsi és a pesti belváros összevetésekor Révai elvtárs igyekezetéről a belváros határainak megváltoztatására, de ez nem mentség, csak gyenge magyarázat a pontatlanságomra.
A lényeg az, hogy már a József nádor tér és az Erzsébet tér sem tartozik a belvároshoz, és ha jól belegondolnak, ez így tiszta, így felel meg a mintának: a bécsi belváros az I. kerület, azaz ami a Ringen belül van. Mellesleg elgondolkodtató, hogy egy Budapestnél kisebb városnak mennyivel nagyobb a "belvárosa", más néven a városmagja, hogy ez miért lett így, és hogy ennek milyen következményei vannak, hogyan tükrözi ez a városépítészeti eltérő hasonlóság a két város, a két ország közötti fájdalmasan nagy és gyorsan, folyamatosan növekvő különbséget.
De ez már egy másik történet.