2021. május 14., péntek

Kínai egyetem

A „tárgyilagos baloldal” azt mindig siet elismerni, hogy ez a kínai egyetem jó egyetem, és arra szükség is volna Magyarországon, csak nem az adott körülmények között. Én meg – ahogy szoktam – csak várok, hogy egyszer végre valaki megkérdezze, miért van szükség Magyarországon egy bármilyen kínai egyetemre. De mert senki nem kérdezi, én most megteszem. Nem azt kérdezem, milyen ismérvek alapján lehet egy felsőoktatási intézmény a világ legjobbjai között, ami egy bármilyen párt ideológiájának az alapján működik, mert az nem kérdés, az egyszerű alapigazság, hogy egy ilyen felsőoktatási intézmény még a legrosszabbak között is csak az utolsó lehet. Hanem hogy egy bármilyen minőségű kínai egyetem miért kellene Magyarországon. Esetleg thaiföldi. Vagy mongol. Indonéz. De az a kérdés is felmerülhet, kell-e nekünk szaúdi vagy bahreini egyetem. Kongói, zimbabwei. Miért kellene? Mi a dolga egy egyetemnek? Egyebek között az, hogy megismertesse és az ifjúsággal széles körben elterjesztesse azt a kultúrát és azt a tudománytörténetet, ami a nemzetére és a nemzetének a környezetére jellemző. Az egyetem azért egyetemes, mert képes lehet (ha akarja, ha feladatának tekinti) az egész földgolyó minden kultúráját bevinni a falai közé. Tanszéki szinten. De a kínai egyetem kínai, a thai meg thaiföldi és így tovább. Remek sinológusaink vannak. Bármit megtudhatunk tőlük Kínáról. Ennyi körülbelül elég is. A kínai kultúra egyetem által való elterjesztése finoman szólva nem kívánatos. Legalábbis egyelőre. Nekem nagyon tetszenek azok a kémtörténetek, amikkel riogatnak, és én is megbotránkozom azokon a súlyos százmilliárdokon, amikkel el akarják adósítani az országot, de nem ez a lényeg. Hanem az, hogy mit kezdjünk egy kínai egyetemmel. Minek? Azt szokták kérdezni a nagyon széles látókörűek, hogy miért nem hozzuk ide a Stanfordot vagy a Sorbonne-t. Látszólag jó kérdés, mert azt könnyű belátni, milyen kívánatos volna itthon a világ valóban legjobb egyetemei közül valamelyik.

Azért nem hozzuk ide ezeket, mert nem jönnének. Tessék körülnézni a világban. Hol van a Stanfordnak fiókintézménye? Leányvállalata. A Sorbonne a 13. század óta Párizsban működik. Mit tetszik gondolni, miért nem terjeszkedik? Nem fogadnák szívesen a világ bármelyik országában? Nem kellene mindenhol egy Yale vagy egy MIT? Egy Oxfordi Egyetem? Az egyetemek nem mennek sehová. Ha valaki a Harvardon akar tanulni, el kell mennie a massachusets-i Cambridge-be, mert a Harvard nem fog idejönni, és magyarországi telephelyet sem fog létesíteni. Az egyetem nem vallás, ami terjeszteni akarja a maga dogmáit és nem tröszt, ami annyi vállalatot akar létesíteni, amennyit csak bír, ezenkívül nem gyárt retikülöket és színes pulóvereket sem, amiket a világon mindenhol eladna a butikjaiban. Az egyetemek nem vigécek, akik másokra akarják tukmálni a portékájukat. Az egyetemek nem mennek sehová, az a kínai is nyugodtan ott maradhat, ahol van, nincs szükségünk az itt nyitandó méregdrága butikjára, ahol a förtelmes politikai dogmáit akarja árulni – ugye nem kell mondanom, annak az égvilágon semmi köze nincs a kommunizmushoz, mely eszmét sokan sokféleképpen próbáltak már meggyalázni, de olyan undorítóan, ahogyan odaát csinálják, keveseknek sikerült.

Volt itt egy új egyetem, azt nekünk alapították, az rólunk szólt, egyebek között ez is volt vele a baj, hogy Közép-Európát annak tekintette, aminek lennie kellene, hogy mindenféle nációk tanulhattak benne közép- és kelet-európaiul, hogy megpróbálta valóban európaivá változtatni a mi sajátos szemléletünket.

A helység kalapácsa, a széles tenyerű Fejenagy rettenetes méretű gezereszt csapott (vagy ne használjak héber eredetű szavakat?) a migrációból a maga természetes paraszti eszével tiltakozva az idegenek bejövetele ellen – szép hagyomány, a mi István királyunk is utálta a pöffeszkedő idegeneket. Most akkor mi van? Fudan egyetem meg jöjjön? Kedves tojásfejű gyermekeim az Úrban, ti akik oly sokat magyarázzátok a világot a magyar médiafogyasztónak, nem kellene egyszer legalább egy keveset foglalkoznotok ezzel az egész népvándorlás kérdéssel? Hogy miért valóban nemkívánatos a nagy tömbök keveredése? Hogy a színes világ nagyon szép, de csak egy bizonyos határig. Én nem tudom meghatározni ennek a határnak a kiterjedését, csak azt a tényt szeretném közölni, hogy az ázsiai, a közel-keleti arab és az afrikai tömbök nem az esetlegesség termékei, nem véletlenül nem sikerül sem hódítások kísérleteivel, sem más módon összekeverni ezeket az atlanti térség kultúrájával. Ne, ne tessék keresztényezni, ennek nagyon kevés köze van a valláshoz, és az a kevés is sokkal mélyebb gyökerekből ered, nem a vallás választja el Európát és az Európa által létrehozott Amerikát a világ többi részétől. Ez tudománytörténet, nincs itt hely ennek még a vázlatos kifejtésére sem, tessék szíves lenni elfogadni legalább tárgyalási alapnak, hogy nincs, nem is lehet és nem is kell, hogy közünk legyen nevezett civilizációkhoz. Szeressük és respektáljuk őket, vegyünk át mindenfélét tőlük, de a tömegeiket és az összkultúrájukat ne. Abból eddig mindig baj volt, most sem volna másképp.