Bocsánatot kérek mindenkitől, régiektől és újaktól, hűségesektől és alkalmiaktól - el lettem csábítva.
Nem akartam addig szólni, amíg bizonyos nem lett, múlt péntek óta viszont már az: ezentúl egy Szalonnázó című oldalon olvashatók az írásaim (az Ezerév egy készülő könyv, annak a fejezetei eddig is csak ott - azaz annak idősebb testvérénél, a Kolozsvári Szalonnánál - jelentek meg). Az eddigiek, azaz a jegyzetek, az Ezerév és a zenei játékok mellé indítottam egy Nyelvöltögető címzetű rovatot, ami visszaöltögetni szándékozik nyelvünk szétszakadt szövetét. Ezenkívül megpróbálom feléleszteni a Jóreggelt Európát, a hajdani rádióműsoromat, ami furcsa lesz a "lányok" (a riportereim) meg a Rádió archívuma nélkül, de majd meglátjuk - elvileg szombat délelőttönként jelentkezem majd új műsorral, szólok, mikor kezdek.
Ide már csak keveset fogok írni, egyszerűen nem lesz rá időm.
Tartozom még egy tudnivalóval: a Szalonnázó előfizetéses újság, nem tudom pontosan, mennyi a havi díja, de azt igen, hogy hagyományos napilapból legföljebb egy hétre lett volna elég az összeg. Ha van kedvük utánam jönni, ha már végigjárták mind a 900 bejegyzést, amit ez a blog tartalmaz, nagyon fogok örülni. Annyian talán nem leszünk, amennyien hajdani munkahelyeimen voltak az olvasóim, hallgatóim (Képes Újság: 1 300 000, Danubius Rádió: 3 000 000, Jóreggelt Európa: 6-900000 hogy csak néhány példát emlegessek), de remélem sokan így is.
Várok mindenkit.
