Nem akarok úgy tenni, mintha a hódmezővásárhelyi választás miatt mostantól megváltozott volna a véleményem a szélsőjobb hörgéseket valamelyest mérséklő bandáról. Még úgy sem akarok tenni, mintha most inkább a hallgatást választanám, mert lám, hiába beszéltem, mégis csak szükségünk van rájuk.
Arra nem térek ki, miért nem lehet szükség egy fasisztánál is undorítóbb, sunyi kis gazember elsöpréséhez egy másik hasonlóra. Inkább csak szeretnék segíteni a számolásban, mert abban sosem voltunk jók. Azaz vannak kiváló matematikusaink, de a politikus nevű istenverése valamiért nem akar elvégezni még egyszerű számtani műveleteket sem (lásd 1848, 1956).
Hódmezővásárhely után hihetetlenül megnőtt a magát legnagyobb ellenzéki pártnak tartó gyülevész népség arca. Bejelentették, hogy semmilyen párttal nem közösködnek. Vártam valamilyen törekvésre, ami a többi politikai csoportosulás részéről megkeresné az okot erre az előkelő különállásra, de vagy nem vettem észre, hogy megjelent, vagy tényleg nem tartják fontosnak. Pedig az.
Nekem feltűnt az a statisztika, ami a hódmezővásárhelyi választások után százalékos megosztásban közölte, mely párt milyen arányban vett részt a különben függetlenként induló polgármester megválasztásában. Azt szerettem volna kérdezni már akkor is, hogy honnan tetszik tudni. Mármint azt, hogy a szavazatokban hány százalék volt az egyik párt és hány a másik. Valaki ott állt az urna mellett és megkérdezett minden egyes szavazót, hogy melyik párt nevében dobja be a cetlijét? Mert másképp nem nagyon lehet százalékos megoszlást számolni. Mert én azt is el tudom képzelni, hogy a leadott szavazatok között egyetlen egy sem volt, amit valamelyik pártnak a híve adott le. Hogy az új polgármesterre szavazók kizárólag azok köréből kerültek ki, akik úgy különben nem tudnak vagy nem akarnak pártot választani. Jó, elhiszem, bizonyára készült kifejezetten Hódmezővásárhelyen egy közvéleménykutatás, ami az ottani pártpreferenciákat mérte fel, nem olvastam ilyet, de lehet, csak az én figyelmemet kerülte el, de vegyük azt, hogy abban a dél-alföldi városban úgy áll a helyzet, ahogyan az látható volt a grafikonokon. És? Abból miért következnék, hogy az új polgármester győzelmében a jelzett szélsőjobboldali bagázs szavazói vitték volna a prímet? (Az új polgármester világnézetét illetően különben vannak furcsa érzéseim, dehát egyelőre maradjunk a boldogságnál, amíg ez a jelenleg regnáló fasiszta banda olyan baromian ostoba, hogy máris nekimegy a magát lényegében még mindig fideszesnek tartó(!) embernek, ahelyett, hogy a keblére ölelné - mennyivel több kárt tudna okozni azzal, dehát miért én adjak ötleteket -, addig nem szép dolog az ünneprontás.)
Dehát nem is ez a lényeg, hanem ennek a fasisztoid hordának a fennen hangoztatott távolságtartása. Mondanék valamit az egész és a részek összességéről szóló számtani alapműveletről. Ha 106 rész összességében az egyik konglomerátum aránya X százalék, az nem azt jelenti, hogy ez az arány mind a 106 részben X. Átlagszámításnak hívják azt a műveletet, aminek az eredményeként megjelenik az X. Ettől még lehet jónéhány olyan rész a 106-ból, ahol ennek a bizonyos konglomerátumnak az aránya 0 (nulla) százalék.
Namármost. Ha a jelzett szélsőjobboldali, újabban bülbülszavú bagázsban csak egyvalaki tud számolni, az rájöhetett arra, hogy egyrészt a franc se tudja, hányan szavaztak ennek a pártnak nevezett csürhének a nevében Hódmezővásárhelyen, másrészt azt végképp senki nem tudja, hogy akár az ország jelenlegi mentális állapotában, azaz ma hányan szavaznának az egyes körzetekben a kis kutyusokat simogató, különben változatlanul fasisztoid bandára. Azt ugyanis egy negyedik általánosba járó közepes tanuló is tudja, hogy nem is olyan szélsőséges esetben alig néhány körzetben maradnának állva, ha közösködnének és a legesélyesebb javára vissza kellene lépni, mégegyszer mondom, ma. Ez április 8-ig még módosulhat. Úgy is, hogy egyetlen jelöltjük sem maradna.
Mi tehát az esély az országgyűlésbe való bekerülésre? Ha külön indulnak. Ezzel egyrészt alaposan megerősítik az "eszmékben" édestestvér kormánypártot (mely csőcselékkel ilyenformán komoly esély nyílna a koalíciós kormányzásra), másrészt jócskán gyengítik a két nácipárt ellen induló jelöltet.
Tetszik szorgalmazni az összefogást? Tetszik még mindig állítani, hogy nem kell finnyáskodni, nélkülük nem lehet elzavarni a csúti golyóállót?
Csak nélkülük lehet. Legalábbis a matematika szabályai szerint. Erkölcsi, úgynevezett emberi meggondolásokról most egy szót sem szóltam.