Azt mondta a különben értelmes magyar politológus, ..."Gyurcsány politikai pályáját a kudarcok dominálták, holott komoly víziókkal és formátummal rendelkezett..." Ezzel nem is csak az a baj, hogy a magyar politológus nem tudja, a mi nyelvünkben a "vízió" a betegesen túlfeszített képzelet rémlátomását jelenti, a vallásos révület jelenéseit, érzékcsalódást, lázálmot - a magyar politológus nincs egyedül ezzel, a magukat újságírónak képzelő propagandisták sem ismerik már az embert, akinek nincs víziója, hanem tervei vannak, akinek elképzelései a jövőről esetleg fel tudnának sorakoztatni olyanokat, akiket megragadnak az elvégzendő feladatokkal járó izgalmak, a tennivalók logikus sorrendje, amik megkönnyítik a döntéseket, mindazokét, akik mostantól figyelemmel fogják kísérni a programját a nyilvánosság elé kerülő embernek... A magyar újságíró arról az emberről tud, akinek víziója van, annak meg "követői".
Ilyen-olyan nekrológokat írnak Gyurcsány Ferenc politikai pályájáról, de senki nem képes leírni a lényeget.
Hárman voltak az egész magyar történelemben, akiknek világos fogalmai által vezetve ez a nép kitörhetett volna abból a szánalmas vegetálásból, amit 50 év szünet kivételével folytat megingathatatlanul. Az első Deák Ferenc, annak az 50 évnek a megteremtője, amit a Kiegyezéssel létrehozott, és amit a magyar történelem legkártékonyabb figurájának, egy Kossuth nevűnek a közreműködésével a végtelenül ostoba arisztokráciának, az akkori jobboldalnak sikerült megsemmisítenie. (A jobboldal kártékonyságáról, életellenes, emberellenes, fejlődést gátló pusztításairól már több helyen írtam és beszéltem, idéztem Márait, Arendtet, Sontagot, elmondtam sokszor, hogy a jobboldal nem politikai kategória, hanem büntetőjogi probléma.) A második Németh Miklós, aki csak elkezdeni tudta az országépítést, az iszonyatosan ostoba dzsentroid jobboldal pillanatok alatt legyilkolta a reményt is, hogy ebből itt egyszer ország lesz. A harmadik Gyurcsány, az egyetlen magyar politikus, aki el akarta mondani a népnek, milyen ocsmány az a rendszer, amit politikának neveznek, és kérni akarta ezt a szerencsétlen birka gyülekezetet, hogy segítsenek kitörni ebből.
Ideteszek néhány sort az Ezerév című könyvemből, hogy világos legyen, miről beszélek, mely könyvvel a fiatalokat, a Z generációt akartam megszólítani, hiába, mert nem kalkuláltam be a zsigeri félelmet, ami az úgynevezett magyar értelmiséget, benne a könyvkiadókat tartja fogva:
"A politikának a legkiválóbb emberekre volna szüksége, de semmit nem tud kínálni, amiért ezek az emberek vonzónak találnák. Itt nálunk folyamatos és jóformán szünet nélküli az ezer éves istváni hagyomány – az évszázadok múltával csak a népirtás módja vált rafináltabbá és alakult nagyipari méretűvé. A nép kiszolgáltatottsága maradt olyan, amilyen István korában volt, az információáramlás gyorsulásának következtében ezt most már többen tudják, mint a XI. század elején. De változtatni rajta azok sem akarnak, akik tudják, hogy az ázsiai létforma megalázóan ellentétes a mi teleszájjal deklarált európaiságunkkal. A politikussághoz a világon mindenütt kötelező kelléknek tartott kíméletlenség és kegyetlenség még inkább taszítja a jó minőségű embert, az a minimális létszámú intellektus, ami erre a pályára tévedt, törvényszerűen nélkülözi a hathatós működéshez szükséges, ártalmasságra indító géneket. Ti lehettek az elsők, akik képesek felfogni, hogy a „belülről bomlasztás” ájtatos és bornírt képmutatása helyett tudatosan kell vállalni a politika művelését, mert a világot megváltoztatni nem eszmékkel lehet, hanem a törvényhozó és végrehajtó hatalom erejével. Kiválónak lenni pedig nem ahhoz kell, hogy ezzel a hatalommal élni tudjatok a jó érdekében, hanem ahhoz, hogy az odavezető úton ne silányuljatok ugyanolyan ócskalelkűvé, amilyen minden tenni képes politikus. A politikát persze végülis meg kell szüntetni, ki kell múlnia az ember életéből éppen úgy, ahogyan a hasonlóképpen kártékony kereszténység is ki fog múlni, azt már lehet is látni, az már elindult az enyészet felé. A politika eltüntetése sajnos nem a ti feladatotok, hanem az unokáitoké. De nektek kell elkezdeni."
Gyurcsány alkalmatlan politikusnak. Nem tudta kiiktatni az árulóit sem, és nem tudott mit kezdeni egy igazán aljas gazemberrel. Valószínűleg még ma sem hiszi el, hogy ezeket kíméletlenül be kellett volna vágni a kóterba, a parlamenti elnökasszonyt meg a hadügyminisztert minimum 15 évre, a csúti banditát meg többszörös életfogytiglanra. Az emberséges politikus contradictio in adiecto.
