2022. október 19., szerda

Az orosz birodalomról

Olvasok mindenfélét az oroszok "háborújáról", és csak azért nem írok róla semmit, mert a borsónak az ő falra hányása egy bizonyos szinten felül végképp értelmetlen - hiába magyaráznám, hogy nem létezhetik "háborús bűn", mert bármilyen támadás gondolata már a felmerülés pillanatában olyan bűn, amit azonnal meg kell torolni.

Inkább csak ideteszek egy részletet a készülő könyvemből, ami 1848-49-ről szól, a "Népek tavaszáról", a világtörténelem eddigi legsötétebb tavaszáról, máig ható, felmérhetetlen károkat okozó eseményeiről.

A dialógus az orosz kémhálózat vezetője és a könyv főszereplője között zajlik:

Bernstein nézett maga elé.

-      Miért vagy te olyan fontos?

-      Miklós nem mondta neked?

-      Nem. Nem tartozik indokolni a döntéseit.

-      Különösen, ha maga sem érti. Ki küldte a muzsikokat a Szentháromság templomba?

-      Miféle muzsikokat?

-      Nem a te embereid?

-    A Szentháromságban? Komoly ember nem megy a Fleischmarktra. Azt  gondolod – nézett a Ladyre Bernstein –, rád küldték őket?

-      Tudom.

-      Orosz nem lehet a megbízó. Valaki szereti az olcsó orosz munkaerőt.

-      Te is?

-      Ki nem? Nincs katona a világon, aki annyi pénzért menne el meghalni, mint az orosz. És mégis a legjobb. Nézd meg Kutuzov seregét, milyen volt. Nincs kémhálózat, amit annyi pénzből lehetne fönntartani, mint az oroszt.

-      Neked ez tetszik, ugye? Úgy véled, lehet a világ legjobb katonája a világ legolcsóbb katonája? Az orosz cár birodalmat akar építeni, már Péter is európai nagyhatalomról álmodozott. Az orosz ember Moszkvában azt hiszi, ő a legnagyobb ember, mert övé a legnagyobb ország, de ha megkérdezed tőle, hol van Jakutföld, a kérdést sem érti. Voltál Jakutföldön?

-      Nem.

-      Több mint egymillió négyzetmérföld. Tudod, az mekkora?

-      Nem.

-      Széltében kétezer verszta. Az tudod, mennyi?

-      Sok. Majdnem kétszer annyi, mint innen London.

-      Hosszában is annyi. Akkora területen annyian laknak ott, amennyien itt Bécsben a Burg környékén. Mehetsz ezer versztányit, és egyetlen emberrel sem találkozol. Az orosz föld csak nagy, de nem birodalom, és soha nem is lesz az, amíg övé a legolcsóbb katona.

Bernstein levette a tartóról a kampós piszkavasat, behajolt a kandallóba és kezdte kipiszkálni a hátsó falból a pisztolygolyót. Lady Lilyan nézte, mit csinál az orosz. Lassan kezdett beszélni.

-       Öt évvel ezelőtt Szentpétervárra menet megálltam egy Fjodorovszkij Poszad nevű faluban. Vasárnap volt. Az emberek egy kiégett templomrom körül térdeltek és imádkoztak. A templom huszonöt évvel azelőtt égett le. A pópa, aki havonta egyszer járt le a faluba Pétervárról, azt mondta, azért nem nyúlnak a templomhoz, mert az isten adománya, és ha ő úgy akarta, hogy leégjen, akkor annak úgy kell lennie. Fjodorovszkij Poszad öt versztányira van Szentpétervártól, de a faluból soha senki nem volt Péterváron.

-      Honnan tudsz te ilyeneket?

-      Miklós meghívott egy nyári hónapra.

-      Miért éppen téged?

-      Mert tudta, hogy egyszer elmentem Kamcsatkáig. Valamennyire ismerem az országot.

-      Mit akart tőled?

-      Hogy mondjam el, milyen a brit birodalom.

Bernstein lepattintott egy tégladarabot, kikotorta a golyót.

-      Miért éppen te?

-      Hosszú.

-      Elmondtad?

-      Nem.

-      Miért nem?

-     Semmi értelme nem lett volna.

-      Miért?

-      Te mindig ennyit kérdezel?

Bernstein behajolt a kandallóba, a hamuból kivette a golyót.

-      Csak ügyféltől.

-      Kit tartasz az ügyfelednek?

-     Akit aztán megölök. Félre ne érts, téged pillanatnyilag csak szeretnélek megölni, de még annyi minden történhet.

-      Ügyféltől miért kérdezel?

-      Szeretek biztosra menni.

-      Dicséretes.

-      Miért nem lett volna értelme elmondani, milyen a brit birodalom?

-      Mert Miklós olyat akar csinálni Oroszországból.

-      És nem lehet?

-      Nem.

-      Miért?

-      Hosszú.

-      Nem baj. Ráérünk. Ha azért jöttél volna, hogy megölj, már nem élnék. Azért jöttél, hogy elzavarj innen. Az nem sürgős.

-      Ma éjjel aludni szeretnék.

-      Ezt értem. Hamarabb jöttél, mint vártam.

-     Hm.

-      Miért nem lehet Oroszország olyan birodalom, mint Anglia?

-       Azért, amit az előbb mondtam. A legnagyobb része halott föld. Élhetetlen. Meg azért, mert az oxfordi egyetemet hétszáz évvel ezelőtt alapították, a Lomonoszovot kevesebb, mint száz éve. Oxfordnak a tizenharmadik században kétszázszor annyi hallgatója volt, mint a moszkvainak tavaly. A legolcsóbb katona azért a legolcsóbb, mert értéktelen. A cárnak is értéktelen meg a katona saját magának is az. Péter európai nagyhatalmat akart csinálni Oroszországból, most Miklós is azt akarja, de azt a világ legolcsóbb katonájával nem lehet. Egy nagyhatalom viszi a civilizációt a hódítandó helyre. Ha hozni akarná onnan, az sohasem működne, mert el sem jutna oda. A barbárság csak a barbárságot képes meghódítani, ott szétterjed és pusztít tovább, de ahol pusztít, az nem birodalom, csak a szétterült barbárság. Oroszország soha nem lesz működőképes birodalom, amíg nem lesz tanultabb, műveltebb Európánál, azt pedig soha nem lehet elérni egy cárral, aki megveti az alattvalóit, és egyetlen egy egyetemmel, aminek összesen tizenkilenc hallgatója van egy huszonkétmilliós országban. Oroszország így csak fenyegetés marad a civilizációra.

Bernstein lefújta a hamut, a golyót zsebre tette. Fölvette a pisztolyt az asztalról, a kakast visszahúzta félállásba, kinyitotta a serpenyőt, belefújt, aztán lecsukta. A kabátját rádobta a pisztolyt tartó kezére. Elindult az ajtó felé. Megállt.

-       Sose jó kérdezni, mert a végén még megkapod a választ. Ott hátul van egy hálószoba. Fekszik az ágyon egy ember. Annak a komornyikja, aki húsz éve nem lakik itt. Majd nézz rá, mert szúrt seb van a hasán. Szépen gyógyul.

-      Ki szúrta meg?

-      Én.

Bernstein elment. Az ajtót nyitva hagyta.