Ostoba emberek ostoba tetteit nem szokás elemezni, még akkor sem, ha az ostobaság kártékony aljassággal vegyül. Ostoba pártokat meg kiváltképpen nem, mert ez már önmagában tautológia, amennyiben a "párt" második szótári jelentése az "ostoba" és az "ostoba" minden szinonima szótárban azonos fogalomnak van jelölve a "párt"-tal - legalábbis az általam szerkesztett szótárakban.
Most mégis kivételt teszek, mert úgy látom, van itt egy párt, amelyik mélyen az ostobaság (más néven párt) szintje alatt helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a civilizált ember szótárában egyelőre nincs kifejezés... dehogy nincs, miket beszélek. Ha valaki olyan sötét ostobaságot akar jelölni, amire eddig nem volt szó, sőt körülírni sem lehetett, mert a "fertőző, beteg, rémületes, pusztító" szavak együttes alkalmazása sem fejezné ki, sőt meg sem közelítené a leírni kívánt fogalmat, csak egy új jelzőt kell odatenni (más mondatrészekként illetve szófajként is használható): elempé. Így. Egyszerű, nem? Hat betű, eredetileg egy betűszó volt, három nagybetűből állt: LMP, de ez megtévesztő, első pillantásra azt hinné az ember, jelent valami mást is, mint az ostobaság kifejezhetetlen legalját, pedig nem, dehát így akkor is zavaró, az elempé egyszerűbb, kifejezőbb, jelentése azonnal nyilvánvaló. Esetleg ha mértékegységnek akarjuk használni, akkor talán praktikusabb a betűszó, a képlet könnyebben kezelhető: 1 LMP mondjuk egyenlő 0,95 fideszszel. Vagy itt egy másik alapegyenlet: 1LMP=0,82MSZP, és innen már remekül lehet tovább számolni a felállítható aránypárral (azért ilyen alacsony értéket képvisel az MSZP, mert elég sok századot le kell vonni az elempé fogalmához szorosan hozzátartozó aljas gazemberség összetevő viszonylagos hiánya miatt - az MSZP-t jellemző riasztó butaság még az aljasságot is elnyomja ugyanis, amennyiben megengedjük, hogy az aljassághoz azért kell egy minimális mértékű agytérfogat).
Az elemzés alanya a "kétgyermekes édesanya", akiről csak most tudtam meg, hogy tavaly jelen volt Tusnádfürdőn, és a hajdani november hetediki díszelnökség drapériával takart, hosszú asztalának egyenesági örököseként felállított díszelnökségi díszasztal mögött ült mint a díszelnökség egyik tagja, vidám vihogásokkal harmóniában a díszelnökség egy másik tagjával, az állott fejhúsból mintázott debreceni, korlátozott mozgásra és hangadásra képes figurával. A harmonikus vihogásnak ez a fajtája kizárólag azonos színvonal esetén képes létrejönni, ilyenformán igazolva látom a nemrég felsejlett gyanúmat, miszerint a "kétgyermekes édesanya" beiskolázása esetén nem volna javasolt a "kislétszámú"-ként nevezett oktatási formáció - oda azért okosabbakat vesznek föl.
További elemzést igényelne, hogy még egy elempé esetében is kirívónak és megmagyarázhatatlannak ítélhető cselekvéssor (a Tusnádfürdőre való elutazás) miképpen keletkezik. Aztán az ebből következő másik mozdulat: a díszelnökségbe való beülés. Majd a vihogás.
Dehát nem véletlenül féltem én már az elején ettől az írástól. Gondoltam, hogy nem bírom majd végigcsinálni, elég nyilvánvalónak látszott, émelygéssel kezdődik majd a szervezetem védekező mechanizmusának a beindulása, aztán vérnyomás emelkedés, fejfájás, nem kell ez nekem.
Úgyhogy ne haragudjanak, itt befejezem. Legyen elég a mérce, amit az olvasónak átnyújtottam, ezentúl könnyebb lesz a piszkos, jellemtelen, ragályos butaság meghatározása.
Azért vigyázzanak. Ha ilyesmit tapasztalnak, nagyjából 0,5-ös elempé mutató fölött már tanácsos legalább a mentők és a rendőrök értesítése, 0,7-nél meg már egyenesen felelőtlenség nem hívni a tűzoltóságot is. A katasztrófavédelmet azért nem szabad ebbe bevonni, mert nekik elég védeni a csúti briganti által megtestesült katasztrófát.