Ideteszek egy jegyzőkönyvi részletet az 1831. évi augusztus 20-án tartott megyei kisgyűlésről. A szövegben olvasható "lázadás" az 1830-31-es koleralázadásra utal (különféle történeti munkákban lehet utánanézni, felületes ismeretek szerzésére a Wikipédia szócikke is elég).
"Vitézlő Kossuth Lajos táblabíró s a terebesi uradalom rendszerint való fiscálisa előterjesztette, hogy a mostani lázadásban résztvevő terebesi uradalombeli jobbágyokra* nézve nem kívánnya ugyan, hogy azok a többiekkel egyetembe a tekintetes vármegye törvényszéke által ott is, ahol a nyomban büntető hatalomnak helye nem lenne, ezen rendkívül esetbe ne ítéltessenek, – az uradalomnak vértbírállásbeli büntető hatalmát azonban feltartani kívánván, ez iránt tett észrevételét minden más esetekre nézve itten beiktattani kívánnya.
Mellyre is közönségesen elösmertetvén, hogy ezen rendkívül való eset által a törvényes földesúri büntető hatalom nem csonkíttatik, ennek erősítésére a közben tett eszrevétel és feltartás a jegyzőkönyvbe a kivánt biztosság végett béiktattatik."
Vitézlő Kossuth Lajos táblabíró akkor 29 éves volt. Már nem gyerek, de még nem is igazán felnőtt. Nem tudom, lehet-e ez mentség. Vagy esetleg az, hogy a jogász nem dönt erkölcsi alapon. Nem tudom. Pedig most már ott tartok, hogy mentségeket keresek Kossuth tetteire. Hát ez nem az.