Van itt még valami. Ha már szó esett a hitvallásokról, meg kell említenem egy érdekes és jellemző epizódot ezeknek a történetéből. Ismeretes egy harmadik hitvallás is, az úgynevezett Athanasius-i hitvallás. Szent Atanáziuszról van elnevezve, talán senki nem tudja, miért. Szent Atanáziusz meghalt ugyanis 373-ban (utánanéztem), a hitvallás keletkezését viszont 430. és 589. közé teszi a tudomány (ez az a tudomány, aminek hiszek, mert egzaktumokkal dolgozik). Ez különben nem túlságosan érdekes, az időpontokkal mindig baj van, a carbon-módszer nem tett jót a legendákra bazírozó történet "tudománynak". Az sokkal érdekesebb, hogy ez a hitvallás 1965. óta nem létezik. Nincs, ne is tessék keresni. Mindjárt elmondom a tudnivalókat, előbb tessék szíves lenni elolvasni, tanulságos lesz:
1. Aki üdvözülni akar, annak mindenekelőtt az egyetemes-keresztyén hitet kell megtartania,
2. mert aki ezt nem őrzi meg teljesen és sértetlenül, az kétségtelenül örökre elkárhozik.
3. Az egyetemes-keresztyén hit pedig ez: az egy Istent a háromságban, a háromságot pedig az egységben tiszteljük;
4. s ne keverjük össze a személyeket, se a lényeget szét ne válasszuk.
5. Más személy ugyanis az Atya, más a Fiú, más a Szentlélek:
6. de egy az Atya, a Fiú és a Szentlélek istensége, egy a dicsőségük, egyformán örök a fenségük.
7. Amilyen az Atya, olyan a Fiú. olyan a Szentlélek is:
8. Nemteremtetett az Atya, nemteremtetett a Fiú, nemteremtetett a Szentlélek.
9. Végtelen az Atya, végtelen a Fiú, végtelen a Szentlélek.
10. Örökkévaló az Atya, örökkévaló a Fiú, örökkévaló a Szentlélek, -
11. de mégsem három az örökkévaló, hanem egy az örökkévaló.
12. Ugyanígy nem három a nemteremtetett, s nem három a végtelen, hanem egy a nemteremtetett és egy a végtelen.
13. Hasonlóképpen: mindenható az Atya, mindenható a Fiú, mindenható a Szentlélek;
14. de mégsem három a mindenható, hanem egy a mindenható.
15. Ugyancsak: Isten az Atya, Isten a Fiú, Isten a Szentlélek,
16. de mégsem három az Isten, hanem egy az Isten.
17. Ugyanígy: Úr az Atya, Úr a Fiú, Úr a Szentlélek,
18. de mégsem három az Úr, hanem egy az Úr.
19. Mert amiképpen a keresztény igazság arra késztet, hogy mindegyik személyt külön-külön Istennek s Úrnak is valljuk, - ugyanúgy az egyetemes keresztyén hit nem engedi, hogy három Istenről vagy Úrról beszéljünk.
20. Az Atyát senki sem alkotta, se nem teremtette, se nem szülte.
21. A Fiú egyedül az Atyától van, - nem alkottatott, nem teremtetett, hanem született.
22. A Szentlélek az Atyától és a Fiútól - nem alkottatott, nem teremtetett, hanem jön.
23. Egy tehát az Atya, nem három Atya, egy a Fiú, nem három Fiú, egy a Szentlélek, nem három Szentlélek.
24. Ebben a háromságban pedig nincs elsőbb és későbbi, nincs nagyobb és kisebb,
25. hanem mind a három személy egyformán örökkévaló és egymással egyenlő: s ezért - ahogy előbb már mondtuk - a háromságot minden esetben az egységben, az egységet pedig a háromságban kell tisztelnünk.
26. Aki tehát üdvözülni akar, az így vélekedjék a Szentháromságról.
27. Az örök üdvösséghez azonban szükséges, hogy bizodalmas hittel higgye Jézus Krisztus Urunk emberrélételét is.
28. Az tehát az igaz hit, hogy higgyük és valljuk: a mi Urunk Jézus Krisztus Istennek Fia - Isten is és ember is:
29. az Atya lényegéből az idő előtt született Isten, - s az anya lényegéből az időben született ember.
30. Egészen Isten, egészen ember, - értelmes lélekkel és emberi testtel.
31. Egyenlő az Atyával istensége szerint, kisebb az Atyánál embersége szerint.
32. S jóllehet Isten és ember, mégsem két, hanem egy Krisztus.
33. Egy pedig nem úgy, hogy az istenség testté változott, hanem úgy, hogy Isten magára öltötte az emberséget.
34. Teljesen egy, nem a lényeg egybeolvadása, hanem a személy egysége miatt.
35. Mert amint az értelmes lélek és a test egy ember, úgy az Isten és ember is egy Krisztus;
36. aki üdvösségünkért szenvedett, leszállt a pokolba, feltámadt a halálból,
37. fölment a mennybe, az Atya jobbjára ült, onnan jön el megítélni élőket és holtakat,
38. eljövetelekor minden embernek saját testében fel kell támadnia és cselekedeteiről számot kell adnia;
39. és akik jót cselekedtek, az örök életre jutnak, akik rosszat, az örök tűzre.
40. Ez az egyetemes-keresztyén hit; aki ezt nem hiszi bizodalmas és tántoríthatatlan hittel, az nem üdvözülhet.
Na? Akkor pedig jól kinézünk. Nincs üdvözülés (engem is folyton ezzel fenyegettek gyerekkoromban, akkor sem tudtam, mit jelent, azóta sem tudom, de ha megkérdeznek, akarok-e üdvözülni, lehetséges, hogy azt mondanám, inkább nem).
Ronda dolog egy hitvalláson poénkodni, bocsánat. A Szent Atanáziusz nevével jelzett hitvallással egészen a második vatikáni zsinatig várt az egyház. Az illető szenttel voltak ugyanis bajok, mindjárt elsőnek az ortodoxia, aminek egyházatyái közül ő volt az első és mindmáig legjelentősebb. Az ortodoxia pedig nemcsak a szeplőtelen fogantatást nem fogadja el, hanem a pápát sem. A pápaság tekintélyét nem elismerni pedig megbocsáthatatlan. Közben viszont Szent Atanáziusz volt az ariánusok legádázabb ellenfele (Arius azt állította, hogy a Fiú-isten nem öröktől való, hanem az Atya-isten „teremtménye”. Vagyis nem egylényegű /homouszion/, hanem hasonló lényegű /homoiuszion/ az Atyával - tetszik emlékezni arra a bizonyos i betűre Az ember tragédiájából. Ezzel sok kortársa szerint Jézus isteni voltát, s egyúttal a Szentháromság tanát tagadta). Atanáziusz az ariánusok tételeinek tagadásával tagadhatatlan érdemeket szerzett.
A mérleg serpenyőjét végül 1962-ben nyomta le Szent Atanáziusz kártékonysága - a második vatikáni zsinat nem tudott megbocsátani, a hitvallást törölték, a Quicumque-hitvallás a zsinat végén, 1965-ben kikerült a liturgiából (kissé jellemzőnek gondolom ezt az egyházi körökben meggyökeresedett elnevezést - a hitvallás első szavát használták, a quicumque szó szerint azt jelenti: bárki).
Hitvallások, szabályok miegymás. Tegnap azt mondtam, ezentúl nem teszek ide részleteket a könyvemből, csak mondatokat, de egy résznek most itt a helye, ha elnézik nekem a következetlenséget.
Abimelek fölállt.
- A maszadai helyőrség. Már
emlékszem. Öt éve Maszadán volt dolgom. Ha jelenlétével tisztel meg bennünket a
praefectus castrorum, Rómából jövet benéz Jeruzsálembe, aztán nyomban siet
Maszadára. Ott szeret lakni. Heródes fürdőházát érzi magához méltónak.
Odarendeli mind a négy légió parancsnokait. Meg lányokat, fiúkat, kecskéket,
kinek-kinek ízlése szerint. A maszadai helyőrség parancsnokának jól kell
ismernie a helyi viszonyokat. A római hadsereg ezredese csak római polgár
lehet. Egy arámiul beszélő római polgár, aki saját feladatának tekinti a te
megölésedet. Nem nehéz következtetni, miért olyan nagy ember az ezredes.
A fekete köpenyes még
mindig a fának támaszkodott. Halkan szólt, amikor már mindannyian őt nézték.
- Jobb, ha most oldozzátok
el a kezemet, akkor talán a korbácsolástól eltekintek, és irgalmas lesz nektek
a keresztre feszítés.
Abimelek talpra segítette
a két jeruzsálemi katonát. Aztán az ezredest.
- Indulás. Te ilyenkor
hogyan állod meg, hogy szét ne verd a fejét? Mert én nagyon nehezen.
Fölvette a tarisznyát és a
botot. Odament a katonákhoz, kivette a szájukból a kendőjüket, visszarakta a
batyujukba. Rájuk nézett, megveregette az arcukat. A katonák elfordították a
fejüket.
Abimelek összefogta a két
ló kantárszárát. Mentek.
- Nem válaszoltál a
kérdésemre, mondta Abimelek.
- Csak gondolkoztam. Egy
csatában Aszahél, Joav testvére, üldözőbe vette Avnert. Avner, menekülés közben
visszafordult, és leterítette Aszahélt. A városkapuhoz érve Joav számon kérte
Avneren, hogy miért ölte meg a testvérét. Rodef volt, védekezett Avner.
Megállt, Abimelekre
nézett.
- Ismered a rodef
törvényét? Három olyan tilalom van, amit még akkor sem szeghet meg senki, ha
különben őt megölik: az emberölés, a bálványimádás és a házasságon kívüli
kapcsolat tilalma. Minden más parancsolatot meg lehet, meg kell szegni, ha az
ember élete veszélybe kerül. De a rodef törvénye ezek fölött áll.
Újra elindultak.
- A rodef az üldöző, a
nirdaf az üldözött. A rodef a nirdaf életére tör, aki pedig a másik ember
életére tör, az lemond a maga életéről. Mózes törvénye szerint a nirdaf
megvédheti a saját életét, a rodef élete árán is. Mert az Úr megvédi a gyengébbet,
aki hozzá fordul oltalomért, így szól Mózes törvénye. És mert a nirdaf
gyengébb, a rodefet bárki megölheti.
- Az ezredes a te életedre
tört, akkor én a törvény szerint megölhetem.
- Nem én voltam a
gyengébb.
- De igen. Megvédted, azt
találtad ki, nehéz elásni. Gyenge voltál megölni egy rodefet.
- Nem ölni gyengeség?
- Most mondtad, Mózes
törvénye szerint az. Gyengeség.
- Igazad van. A rodef
törvénye szerint ezt az embert meg kell ölni.
- Akkor – kérdezte
Abimelek.
- Mózes törvénye rossz.
Az ezredes és a két katona
megállt.
Ment még néhány lépést,
majd megállt, visszafordult, leszúrta a botot. Feje fölött a nap egyre táguló
ívben kezdte világosra fakítani a hajnali ég mélykékjét, a tölgyek lombjában
már csak egy-két keletnek forduló levél billegett. Abimelek, a két ló és a
három hátrakötött kezű szétszórtan álltak a fák között.
- A rodef törvénye nem a
gyenge oltalmazása, hanem az erőszak dicsőítése. A rodef törvénye azt jelenti,
hogy a ne ölj parancsolata nem érvényes, hogy az ember életénél vannak fontosabb
és értékesebb dolgok. A rodef törvénye nem az üldözöttet szabadítja fel az ölés
tiltása alól, hanem az üldözőt. Ne ölj, mondja a hatodik parancsolat, csak ölj
nyugodtan, majd aztán megmagyarázzuk, mondja a rodef törvénye. Nincs
magyarázat. Sem mentség. Az ölés tiltása alól ember nem adhat felmentést, amíg
csak szaporodni képes, de teremteni nem. Mózes törvénye nem isten törvénye.
- Gyalázat. A törvényt be
kell tartani.
Állt a botra támaszkodva,
nézte az ezredest.
- Melyiket?
- A fontosabbikat. A rodef
törvényét. Hogy ölni kell.
- Öltél már, ezredes?
- Már hogy ne öltem volna.
- Szeretsz ölni, ezredes?
- A foglalkozásommal jár.
- Szeretsz ölni?
- Az olyanokat, mint te,
nagyon.
- Szeretnél megölni?
- Megérdemelnéd.
- Szeretnél megölni?
- Meg foglak ölni.
- Abimelek, oldozd el.
- Uram, ne.
- Oldozd el.
Abimelek odalépett,
elvágta a kötelet. Az ezredes a csuklóját dörzsölte.
- Azzal a bottal nem
egyenlő a küzdelem.
- Meg szoktad beszélni a
feltételeket azokkal, akiket aztán később megölsz? Vigyázol arra is, hogy neked
ne legyen előnyöd? Akkor miért hoztad magaddal a pugiót, amikor engem vártál
most a betániai úton?
- Anélkül is elbántam
volna veled, ha nincs nálad bot.
- Legyen. Ha úgy gondolod,
hogy igazságtalan hátrányban lennél.
Levette válláról a
tarisznyát, letette a földre, melléhelyezte a kőrisbotot. Még föl sem
egyenesedett, máris oldalt vetette magát, térden rúgta a feléje rohanó
ezredest. Az felbukott, épp mellette terült el. Elkapta és a két lába közé
vette a fekvő ember karját, maga felé rántotta, ballábával a mellét nyomta le,
majd a jobb térdhajlatába fogta az ezredes torkát, és egyre nagyobb erővel
szorította a földre. Amikor a szabadulni próbáló, feszülő test ernyedni
kezdett, és megszűnt a levegő után kapkodó hörgés, akkor elengedte.
Felállt, elvette az egyik
jeruzsálemi katona kulacsát, letérdelt, a tenyerébe öntött vízzel meglocsolta
az ezredes homlokát és halántékát. Leült, várt.
A többiek nem mozdultak,
csak a lovak farkának csapdosása hallatszott.
Az ezredes lassan magához
tért.
- Nem öltél te embert
soha. Legföljebb szerettél volna. Egy-két napig fájni fog a karod is, a nyakad
is, de nagyobb bajod nem esett.
Fölsegítette az ezredest.
Az ezredes körbe forgatta
a fejét, köhögött, a lógó balkarját tapogatta, aztán egy hirtelen mozdulattal
ismét támadásba lendült. Oldalról akkora ütést kapott, hogy recsegett az
állkapcsa. Porzott a fű, ahogy elvágódott. Nehezen állt fel.
Lehajolt a tarisznyáért és
a botért, ránézett az ezredesre, aztán a többiekre.
- Akarod megpróbálni még egyszer?
Mit akarsz bizonyítani? Hogy a rodef törvénye isten törvénye? Bebizonyíthatod.
De ahhoz az kell, hogy megöljelek. A rodef törvénye szerint meg kell, hogy
öljelek, háromszor támadtál rám azzal a szándékkal, hogy elvedd az életem,
holott egyszer is elég lett volna. Akarod, hogy megöljelek?
Az ezredes leült a földre,
tenyerébe temette az arcát.
- Nem tudom bebizonyítani,
mert ha megölsz, már nem fogom tudni, hogy megöltél.
- Ha akarod, másképpen is
magyarázhatjuk a törvényt. Te támadtál rám, de én nem a gyengébb vagyok, hanem
az erősebb. Megvertelek, te vagy a nirdaf, én váltam rodeffé. A törvény szerint
jogod van megölni engem. Akarsz most engem megölni?
- Nem.
- Akarod, hogy megöljelek?
- Nem.
- Adjatok neki vizet,
aztán menjünk.