Azért valószínűtlen ez az alak, mert olyan, mint a paraszt zsiráfja az állatkerti ketrecben - nézem innen is, onnan is, és mindig arra jutok, hogy ilyen állat nincs. Április 17-én a Kósa-Kontrát-Tállai belsőhármasból győztesnek nyilvánítottam a Tállai nevű játékost, ezt most ünnepélyesen visszavonom. Az illető kétségkívül iszonyatosan primitív, de viszonylag egyszerű képlet: homogén sötétség volna található a fejében, ha valakinek volna gusztusa belenézni, és ennyi.
Nincsen benne semmi, ámde
Nincsen benne semmi, ámde
Az legalább érthető.
De ez a Kósa nevű, ez tényleg szédületes. Ez olyan baromian buta, hogy a megjelenésével lökéshullámokat kelt a levegőben. Komolyan mondom, itthon nálunk, a nappaliban, amikor ez a kertitörpe feltűnik a képernyőn, olyan légnyomást érzek, mint amikor keresztbe nyitom az ajtót-ablakot.
Azt mondja, az uszodai nemi erőszak más, mint a másfajta nemi erőszak, az olyan, mint amikor egy gyenge földönfekvő emberbe belerúgnak, de ha ezt a focipályán teszik, akkor az más elbírálás alá esik. Ha ott rúgnak bele a gyenge földönfekvőbe. Tetszik érteni? Valamelyik tanácsadó, amelyik egy osztállyal följebb jár a kislétszámúban, az mondhatta neki, hogy ez a Kiss nevezetű váladék (© én) mégiscsak egy sportember, és a főnök szereti a sportot, akkor ezt valahogy meg kell védeni, azt kell mondani, hogy ez más, ez olyan, mint a focipályán mikor belerúgnak valakibe, érted.
Persze, hogy érti. Mindent azonnal ért. Megjelenik előtte egy piktogram, arról van szó. Ismer négy-öt ilyen egyszerű ábrát, bárki bármit mond, az valamelyik ilyen muris kis rajzhoz azonnal illeszkedik. Akkor odaáll az emberek elé - ezt nagyon élvezi -, és elkezdi mondani a nagyjából kétszázas szókészletével. Mindig nagyon tetszik neki, amit mond, mert természetes diadalt érez, hogy már megint sikerült szavakat kimondani egymás után. Az sosem érdekli, van-e értelme az egymás után kimondott szavaknak, mert nem tudja, mit jelent az, hogy értelem.
Így élünk.
De ez a Kósa nevű, ez tényleg szédületes. Ez olyan baromian buta, hogy a megjelenésével lökéshullámokat kelt a levegőben. Komolyan mondom, itthon nálunk, a nappaliban, amikor ez a kertitörpe feltűnik a képernyőn, olyan légnyomást érzek, mint amikor keresztbe nyitom az ajtót-ablakot.
Azt mondja, az uszodai nemi erőszak más, mint a másfajta nemi erőszak, az olyan, mint amikor egy gyenge földönfekvő emberbe belerúgnak, de ha ezt a focipályán teszik, akkor az más elbírálás alá esik. Ha ott rúgnak bele a gyenge földönfekvőbe. Tetszik érteni? Valamelyik tanácsadó, amelyik egy osztállyal följebb jár a kislétszámúban, az mondhatta neki, hogy ez a Kiss nevezetű váladék (© én) mégiscsak egy sportember, és a főnök szereti a sportot, akkor ezt valahogy meg kell védeni, azt kell mondani, hogy ez más, ez olyan, mint a focipályán mikor belerúgnak valakibe, érted.
Persze, hogy érti. Mindent azonnal ért. Megjelenik előtte egy piktogram, arról van szó. Ismer négy-öt ilyen egyszerű ábrát, bárki bármit mond, az valamelyik ilyen muris kis rajzhoz azonnal illeszkedik. Akkor odaáll az emberek elé - ezt nagyon élvezi -, és elkezdi mondani a nagyjából kétszázas szókészletével. Mindig nagyon tetszik neki, amit mond, mert természetes diadalt érez, hogy már megint sikerült szavakat kimondani egymás után. Az sosem érdekli, van-e értelme az egymás után kimondott szavaknak, mert nem tudja, mit jelent az, hogy értelem.
Így élünk.