Körülbelül

A Páty melletti erdőben a fákra szállt le egy kisgép. Valamije elromlott. Elolvastam az összes tudósítást, ami erről a (szerencsére sérülés nélkül végződött) balesetről szólt, mert az általam elsőnek látott hírben az állt, hogy a gép Farkasrétről szállt fel.

Az összes többiben is az állt.

Páty a főváros szélétől 8 kilométerre van, feltételezhető, hogy innen ment ki valaki az eseményt „fölvenni”. Feltételezhető, hogy a fővárosban élő sajtómunkás hallott már Farkasrétről, legalább az ottani temetőről, mert oda sok olyan embert temetnek, aki hírnek számít.

A sajtóban dolgozók 90-95 százalékáról tudható, hogy a műveltségük hiányos, az alkalmasságuk még csak nem is kérdőjeles. Ilyenformán nem feltételezhető, hogy hallott már a főváros szélétől néhányszáz méterre kezdődő Farkashegyről, mert oda viszont nem temetnek senkit, és hálistennek nagyon ritka a fentihez hasonló „repesemény” is (a repülős szakzsargon így nevezi összefoglaló néven azt a történést, ami a hivatalos nyelvben incident vagy accident kifejezéssel jelenik meg – az idézett baleset szerencsére „csak” egy incident volt). Nem feltételezhető az sem, hogy a magyar sajtóban tenyészők 90-95 százaléka hallott a Farkashegyi repülőtérről (ez a neve, ahogy a mostani Liszt Ferencnek is Ferihegyi repülőtér volt a hivatalos titulusa).

De az feltételezhető, hogy a legszerényebben bútorozott hírlapíró agyban is működik a képzettársítás képességének az a minimális szintje, ami megpróbálhat összekapcsolni egy temetőt egy repülőgép felszálló pályájával. Hogy a legszerényebben bútorozott magyar hírlapíró agy is kattan egyet – itt valami nem stimmel.

Ha erről a feltételezésről is az derül ki, hogy nem más, mint a rideg valóság megszépítése, akkor nagyon nagy baj van.

Ugye értik, ez alapjában véve egy apróság, senkinek nem lesz tőle semmi baja, ha azt olvassa, hogy egy repülőgép Farkasrétről szállt fel.

A jelenség maga az igazán elszomorító. Hogy így is jó. Körülbelül rendben van, a Farkas ott van a tudósításban, még mindig jobb így, mintha azt írták volna, hogy a repülő Bárányrétről szállt fel. Körülbelül jó. Ez nagy eredmény a bulvár gyakorlatához képest, ahol nem számít, legalább körülbelül megfelel-e a valóságnak, amit leírnak.

A jelenség azért elszomorító, mert a fertőzés hatását mutatja: a betegség terjed és gyógyíthatatlan. Nem hiszem, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítok a kereskedelmi média pusztításának, nagyjából azonos mértékűnek tartom az oktatás tönkretételével. Sőt, hajlok arra, hogy ez nem tyúk-tojás feladvány, a kereskedelmi média elsődlegessége egyre kevésbé kérdéses. A körülbelül jó a bulvár sorvasztó hatásának következménye, az első méretes lépés az emberiség totális elbutítása felé.

Jó, persze, eddig azt lehetett leszűrni a világtörténelem alakulásából, hogy az emberiség nem öngyilkos képződmény, bár sokat tesz azért, hogy kiirtsa önmagát. A kereskedelmi média igyekezete sosem fogja elérni az igazi, a végső sikert, az egész emberiség nem fog leszállni a bulvár színvonalára, meg kell elégedniük azzal, hogy az arány tovább fog torzulni, de az abszolút győzelem elérhetetlen, az újbarbárságot ugyanúgy el fogja söpörni az életösztön, ahogyan azt a régit is elsöpörte a cluny reform.

A baj az, hogy a folyamat hosszú lesz. Amíg a civilizált világ, az atlanti térség rá nem jön, hogy keményen büntető törvényekkel kellene védenie magát, amíg a jogszolgáltatás el nem jut a felismerésig, hogy a bulvárújságíró kártékonyságához képest egy rablógyilkos szerény kézimunkatanár valamely leánylíceumban (copyright Rejtő Jenő), addig a folyamat akár évszázadokig nyújtható. A liberalizmus remek dolog, a szólásszabadság még azon belül is az egyik legremekebb. De még a liberálisoknak is tudni illenék, hol húzódik az a határ, ami a szólás szabadságát elválasztja az emberi kultúra szennyezésétől, annak módszeres kiirtásától.

Farkasrét vagy Farkashegy. Így kezdődik. Mindennap újra

Utóirat: ha a Neten beütik azt a címszót, hogy Farkasréti reptér, lesz találat. Még Besenyei Péter is le van fényképezve - a Farkashegyi repülőtéren. Talán mondtam már, remek dolog az Internet, ha az ember körülbelül akar tudni valamit. Ha pontosan, akkor irány a könyvtár. Lexikonok, térképek, szakmunkák, mindenféle kézikönyvek.
Ha nekem kevésbé hisznek, mint a Netnek, próbálják ki a saját szemüket. Keressenek rá Budapest térképén Farkasrétre és Farkashegyre. Ez még a Neten is pontos.