Bizonyos okból a 13-14. századi történelemmel foglalkozom. Olvasom, hogy IV. Orbán pápa előrelátó pápa volt: mielőtt meghalt, több tucat francia bíborost nevezett ki, így a konklávé nagyon gyorsan arra a következtetésre jutott, hogy célszerű ismét egy franciabarát pápát választani IV. Kelemen személyében, aki hamar nyilvánvalóvá tette, hogy mindenben folytatja elődje egyházpolitikáját.
A Magyar Rádió elnökének kiválasztásában a 2000-es évek elején döntő szerepe volt az úgynevezett nagykuratóriumnak, azaz a „civil” szervezetek által küldött kuratóriumi tagoknak. Mindenki tudta, mennyire „civilek” ezek a szervezetek, természetesen pártkatonákból álltak. Nem volt mindegy, melyik oldal szerzi meg a Magyar Rádiót.
Kértek tőlem tanácsot többen is, mit lehet tenni. Mondtam, a Fidesz toborozza a „civileket”, ha akarnak valamit keresni a Rádió tájékán, ebben kell jobbnak lenni. A tanácsot kérők legyintettek.
A Fidesz akkor megszerezte a Magyar Rádiót, nyolcévi szocialista kormányzás idején is az övék volt, azóta is az. Az úgynevezett nagykuratórium tagjai 90%-ban a Fidesz tenyeréből ettek. A szocialisták azóta is néznek csodálkozva.
IV. Orbán pápa 1260-ban látott hozzá a szervezéshez, nem akarta, hogy a pápaság „idegenek” kezébe jusson, 1264-ben halt meg. Ő már akkor tudta, miért fontos, hogy a konklávé, azaz a nagykuratórium az övé legyen.
840 évvel később egy MSZP nevű csoportosulás hasonló helyzetben tátotta a száját. Pedig nem is nekik kellett volna kitalálni, mi a teendőjük, volt, aki szólt nekik.
Azóta is csak csodálkoznak.