Nem szeretem azt, amit most fogok mondani.
Kedd késő délután volt. Jóska, a
viceházmester fia jött fel hozzánk, elkért a nagymamámtól. Fussunk, mondta,
mikor leértünk a kapuba, balhé van a Rádiónál. Rövidnadrág volt rajtam meg
valami szörnyű szövetszandál, rövidujjú ing. Meleg volt.
Kiabáltunk. Dühösek voltunk. Nem volt mit
ennünk. És Rákosi elvtárs mindennap belebeszélt az életünkbe.
Az első lövés, amit én hallottam, a Puskin
utcában dördült el, a fejemtől néhány centire vágódott be a kapubélletbe, a
Bródy Sándor utcától a második házba. Megszámlálhatatlanszor parkoltam ott az
autómmal a hatvanas évek elejétől 2004-ig, a Rádióból való eltávolításomig.
Sosem néztem meg, hányas számú ház az, de a golyónyom 2004-ben még ott volt.
A lövés eldördülésekor nem tudtam, mert nem ismertem a fegyvereket, egy Mannlicherből lőttek, az ávósoknak az volt a díszszemléken használt fegyvere, később
nekem is az lett az első puskám.
Mondom, ott a Puskin utcában hallottam az első lövést, valószínűleg az volt annak az estének az első lövése, azt egy ávós adta le. Nem hiszem, hogy célzottan rám, csak úgy ijesztésül. A lényeg az, hogy ők lőttek.
Mindig ők lőnek először.
Most is ők fognak.
A Magyarország miniszterelnöke elnevezésű
funkciót bitorló lény akkor is régen túl volna bármi skrupuluson, ami esetleg a
lövetésben megakadályozná, ha képes volna aggódni bármilyen rosszcselekedet
elkövetését illetően. De hát – mint azt a minap leírtam – ilyesféle emberi
érzések sosem keletkeztek benne, legföljebb az elfojtás jelentkezik nála
valamely tettét megelőzve, ami a gyávaságából fakad – ezt most még ne, ennek a
következményei elől bújni kellene, ezt majd inkább később.
Most van a később. Már semmi nem számít.
Nem azért kell lövetni, mert az maradt az egyetlen lehetőség, hanem azért, mert
a meggazdagodáson kívül az a vágy még kielégítetlen.
Már csak az alkalmat várja.
Nem tudom, az mikor jön el. De eljön.
Csak azért szólok, hogy tudják mindazok,
akik el vannak keseredve, ahogyan mi voltunk annak idején: itt nem a választási
győzelem lehetetlen.
A törvényes felelősségre vonás is az.